A kormányszóvivő kizártnak tartja azt a forgatókönyvet, hogy az Ecofin június végén ne helyezze hatályon kívül a Magyarországot megillető kohéziós források felfüggesztését. Gíró-Szász András az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn este beszélt arról is, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalások kapcsán a magyar kormány nem gondolkodik “B” forgatókönyvben, szeretnének megállapodni a Nemzetközi Valutalappal egy biztonsági keretszerződésről, amely a piacoknak még nagyobb nyugalmat ad, az országkockázati felár és az állampapírok kamatszintje tovább mérséklődik és a nemzeti valuta árfolyama is moderáltabb lesz.
A kormányszóvivő “egyszerűen megoldandó feladatnak” nevezte az uniós pénzügyminiszterek által elvárt kiigazító lépéseket. Mint kifejtette, egy 13-14 ezer milliárdos költségvetésben 140 milliárdról vagy még annál is kevesebbről, mintegy félszázalékos (70-100 milliárd forint) közötti korrekcióról van szó attól függően, hogy strukturális, vagy egyszeri intézkedésekről beszélnek. Ezeknél jóval jelentősebb mértékű intézkedésekről rendelkezik a Széll Kálmán Terv – mondta. Mindezek alapján a kormányszóvivő kizártnak tartja, hogy június 22-én a dán soros elnökség utolsó ülésén ne helyezzék hatályon kívül a Magyarországot megillető kohéziós források következő évre vonatkozó részlegeges felfüggesztéséről szóló döntést.
Gíró-Szász András kiemelte: amellett hogy jóváhagyták a kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló előterjesztést, két “határozott állásfoglalást” is tettek. Az egyik, hogy ez az egész egy “technikai kérdés” és ha június végéig a magyar kormány megteszi a szükséges lépéseket, a szankciót eltörik és ha a magyar fél bármilyen erre vonatkozó előterjesztést tesz, a bizottságnak kötelessége azt haladéktalanul megtárgyalni. Másrészt az is világossá vált, hogy a jelenlegi magyar gazdaságpolitikát milyennek ítélik meg.
Hangsúlyozta: Magyarország ellen már az uniós taggá válása, vagyis 2004 óta zajlik a túlzottdeficit-eljárás, amely kapcsán a bizottság újabb és újabb határidőket adott. Az intézkedést Olli Rehn az Európai Bizottság pénzügyi felelőse is azzal indokolta, hogy Magyarország az egyetlen olyan tagállam, ahol már hét-nyolc éve tart ez az eljárás. Ez a nyilatkozat Gíró-Szász András szerint arra utal, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint a jelenlegi túlzottdeficit-eljárás a 2004-2010 közötti költségvetési politika eredménye.
Kiemelte: az elmúlt három hónapban Magyarország kapcsán világossá vált, hogy bár sok probléma felmerül, a magyar gazdaságpolitika “az irányt eltalálta” – fogalmazott. Minden ellenkező híreszteléssel szemben az árfolyam elszállásának ellenére is 2011-ben csökkent az államadósság, a ezen felül emelkedett foglalkoztatás és nőttek a reálbérek – tette hozzá.
A kormányszóvivő beszélt továbbá arról a két témáról is, amelyek kapcsán az unió által indított kötelezettségszegési eljárás még nem zárult le, hanem a második fázisba léptek. Mint mondta: a adatvédelmi biztos hivatalával illetve a bíró nyugdíjazás kérdésében is tett már a kormány intézkedéseket, jelenleg a bizottság értékelésére várnak.
Gíró-Szász András szólt arról is, hogy a magyar kormány december óta kész tárgyalóasztalhoz ülni az IMF-fel. A tárgyalások megkezdésének egyetlen feltétele az Európai Bizottság hozzájárulása. A kormány reméli, hogy az IMF-fel való tárgyalás minél hamarabb meg tud kezdődni és le is tud majd zárulni – tette hozzá.
