A kormányfő is felszólal a Fidesz-KDNP frakciószövetség hétfői ülésén, melyen az az ügynökakták feltárásának lehetőségeiről tárgyalnak. A Magyar Nemzet úgy tudja, az ügynökmúlt rendezésében kiemelt szerepet kap az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottsága.
A hamarosan létrejövő testület munkatervét egy olyan csomaghoz igazítanák, amely a román lusztrációs szabályozás elemeihez hasonlítana. (Ott például öt évre eltiltják a közélettől, aki a Román Kommunista Pártban vezető funkciót töltött be, a volt állami vezetők nyugdíjellátását felülvizsgálják).
A lap kormányzati forrásai szerint a miniszterelnök javaslatára kaphat mandátumot a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a kérdés rendezésére. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Orbán Viktor kompromisszumos javaslatnak szánja a testület létrehozását, amelyet a Fidesz elnöksége múlt héten jóváhagyott.
Az ügynökakták kérdése februárban került ismét napirendre a parlamentben. Az Országgyűlés többsége elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Az indítvány teljes egészében megismerhetővé tette volna az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat.
Lázár János Fidesz-frakcióvezető – aki a javaslat tárgysorozatba vételéről szóló szavazáson nem nyomott gombot – később úgy foglalt állást: szerinte nyilvánosságra kell hozni az ügynökaktákat, jelezte azonban, hogy ezzel az álláspontjával kisebbségben van a kormánypárti képviselőcsoportban. “Én abba a csoportba tartozom – kisebbségben vagyok a Fidesz-frakcióban -, aki azt mondja, hogy minden adatot nyilvánosságra kell hozni, még akkor is, ha ez egyébként személyiségi jogokat sért” – mondta a frakcióvezető, hozzátéve, hogy egy másik csoport szerint az információk az államé, míg vannak, akik szerint az érintettet illeti meg az adat, vagyis a rá vonatkozó, törvénytelenül gyűjtött információkat vehesse magához, vihesse haza, mert az csak rá tartozik.
Március 5-én a Fidesz-frakció közleményben tudatta, hogy március 19-i ülésükön vitatják meg az ügynökmúlt feltárásának kérdését. Ugyanezen a napon a jobbikos Mirkóczki Ádám azonnali kérdéssel fordult Orbán Viktorhoz a parlamentben, azt kifogásolva, hogy Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol a mai napig nem lehet tudni, kik kikről mit jelentettek, és mit tettek az állambiztonsági szolgálat megbízásából.
A miniszterelnök azt válaszolta: a megoldás mikéntjéről komoly vita zajlik a kormánypárti frakcióban, és “amíg a vitát nem zárjuk le, addig nem is tudunk előállni olyan megoldási javaslattal, amely megfelelne azoknak a szempontoknak, amelyeket ön felvetetett”.
Másnap Schiffer András nyilvános vitára hívta az állambiztonsági akták nyilvánossága ügyében a Fidesz frakcióvezetőjét, amire a kormánypárti képviselőcsoport úgy reagált: az LMP hiteltelen, szakmaiatlan és farizeus az állambiztonsági akták ügyében, mivel az egyeztetéseket elutasítja, és helyette vitákat provokál.
Kövér László házelnök értelmiségi belügynek nevezte az ügynöktörvény vitáját a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában pénteken. Mint mondta, nem hiszi, hogy van még olyan titok, amiről a fátyol eddig nem lebbent fel. “Én az egészet egy gumicsontnak, egy számomra, engem mérhetetlenül bosszantó álvitának, pótcselekvésnek tartom” – jelentette ki.
Lázár János a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban azt mondta: az LMP politikai haszonszerzésből terjesztette be az indítványát. Mint mondta, elutasítják, hogy az LMP mindent, így a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő és a katonai dokumentumokat is közzétegye. “Azt meg egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát” – fogalmazott a frakcióvezető.
Amikor az újságíró visszakérdezett, hogy Schiffer Andrásra gondol-e, Lázár János azt mondta: “úgy gondolom, hogy a Kádár-rendszerben csak az lehetett Skandináviában vagy az ENSZ-ben nagykövet, aki együttműködött Kádár Jánossal. Schiffer Pál, András nagyapja is rendszerműködtető volt”.
Schiffer András szombaton – egy más témában tartott sajtótájékoztatón – azt mondta, hogy az elmúlt másfél évben nem volt olyan parlamenti képviselő, aki egy másik képviselővel származási alapon vitatkozott volna. Mint fogalmazott, “Lázár János lesüllyedt a csatorna mélyére.”
