A januártól újra indult szocpol támogatás feltétele, hogy a vásárolni, építeni kívánt új lakás energetikai besorolása legalább B-kategóriás legyen, így javulnak a lakások energetikai jellemzői – közölte az OTP Ingatlanpont Kft. az MTI-vel. Az energetikai besorolás számítással készül, a B-kategória négyzetméterenként és évente 140 kilowatt fűtési energiának felel meg. Jó hatásfokú kazánban elégetve a földgázt, a fűtési igény évi 140 köbméter gáz, négyzetméterenként.
Az A-kategóriához – fajlagosan – 100 kilowatt, míg az A+ kategóriánál 80 kilowatt fűtési energia tartozik.
Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretében működő könnyűszerkezet építő tagozat (MAKÉSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a mai építőanyagokból szakszerűen épített lakások automatikusan “hozzák” a B-kategóriát. Téglából ehhez 44 centiméter vastagság kell. A könnyűszerkezetes készházak viszont eleve A, illetve A+ kategóriásak.
A hőszigetelést ösztönözheti az is, hogy az fajlagosan egyre olcsóbb – véli Kurchina Sándor, a hőszigetelő lemezeket gyártó Austrotherm Kft. szakértője. Az általa ismertetett adatok szerint a földgáz köbmétere 1990-ben 4 forintba került, ma 140 forint a fajlagos ár, az emelkedés 33-szoros. A 12 centiméter vastag hőszigetelő lemez négyzetmétere 1991-ben 540 forintba került, ma 1.800 forintért lehet megvásárolni. A drágulás alig több, mint háromszoros.
Szakértői számítás szerint az 5 centiméteres hőszigetelő lemez felezi a lakás fűtési költségét, 12 centiméter felett viszont már a vastagítás aránytalanul kis megtakarítással jár.
