Zászlófelvonással, tánccal, énekkel, versekkel és Botka László Szeged Megyei Jogú Város polgármesterének beszédével emlékezett a város a Klauzál térnél, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra.
Botka László ünnepi beszédében az 1848-as tavaszi forradalom európaiságára hívta fel a figyelmet. Arra a hullámra, mikor egyszerre lázadtak fel a kontinens országában a polgárok az abszolutista hatalmakkal szemben, s mondták ki: „elég volt a zsarnokságból, rabságból, az agresszív hatalomból, az egyenlőtlenségből és az igazságtalanságból”. A polgármester szerint ez az időszak Európa egyik legdicsőbb pillanata, mert ekkor „érlelődött ki közös sorsunk, történelmünk és érzelmünk”. S ez mutatja, hogy Magyarország „olyan természetesen kapcsolódik Európa történelmébe, mint gyöngysorba a gyöngy”.
Európa számunkra a saját nemzetünk szimbóluma. Ha azt mondjuk európaiság, akkor közös értékeinkre, a szabadságra, a demokráciára, a sokszínűségre, a műveltségre, a kultúrára és a civilizációra is gondolunk– mondta az MSZP-s országgyűlési képviselő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai országokkal az a tény is erősíti a kapcsolatot, hogy az 1879-es nagy árvíz idején anyagilag támogatták Szegedet, hiszen az újjáépített város „minden téglájában ott van Európa segítsége, az adófizetők összefogása”. Zárszavaiban pedig utalt az Európai Unió és a magyar kormány közti konfliktusra.
Fotó: Iványi Aurél
Nekünk, szegedieknek, akiknek az európaiság olyan természetes, mint a levegő, nehéz elhinni, hogy ezt nem értik mindenütt a hazában. Ma vannak, akik azt mondják; Európa támad, elvesz, diktál, sőt gyarmatosít. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz. Ma az Európai Unió nem támadja, hanem védi Magyarországot. Védi, mert veszélyben érezheti magát, mert indokolatlan,fenyegető és öncélú hatalommal találja magát szemben– mondta a kokordát viselő tömegnek Botka László, aki Kossuth Lajos szobrának megkoszorúzása előtt hangsúlyozta, hogy a magyarságnak csak az európaiság adhat értelmet, az európaiság pedig csak a magyarságon keresztül értelmezhető, úgy gondolja, 2012-ben az a feladatunk, hogy újjáépítsük a Kölcsey kívánta jóakaratot, és bizalmat, mert csak így maradhatunk nemeztünk büszkesége.
