Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2011. IV. negyedévében 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt. A gazdaság teljesítménye 2011-ben 1,7 százalékkal bővült – közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a részletes GDP-jelentéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai növekedés az Európai Unió átlagánál jóval magasabb, tehát az ország felzárkózása folytatódik. A magyar adattal ellentétben az európai országok többségében a gazdasági növekedés jelentős lassulása figyelhető meg. Az EU 27 esetében az előző negyedéves 1,4 százalékról 0,9 százalékra esett a bővülés üteme. Németország 2,7 százalékról 2 százalékra lassult, míg Csehországban 1,2 százalékról 0,5 százalékra csökkent az ütem.
Az NGM megállapította, hogy a romló külpiaci feltételek mellett is Magyarország az EU átlagánál lényegesen nagyobb mértékben tudott bővülni. A részletes számokból kiolvasható, hogy a gazdaság belső motorjai a stabilizálódás jeleit mutatják, azonban a növekedés fő forrása továbbra is a külkereskedelmi szektor. Az NGM azt is kiemelte, hogy a háztartások fogyasztási kiadásai az előző negyedévhez hasonlóan (0,1%-kal) tovább emelkedtek, amit a kormányzat belső keresletet javító intézkedéseinek javára ír a minisztérium.
A historikus adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság 2010 II. negyedéve óta kiegyensúlyozott teljesítményt mutat, a GDP-növekedés az egyre kedvezőtlenebbé váló külpiaci folyamatok ellenére is 1,5 százalék körül ingadozik – mutatott rá az NGM. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az 1,7 százalékos tavalyi GDP-adat jó, amihez hozzájárult a viszonylag kedvező nemzetközi környezet, amit a tízszázalékos exportnövekmény mutat, a jó mezőgazdasági teljesítmény és a kormány viszonylag laza fiskális politikája.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a tavalyi GDP szerkezetét elemezve a mezőgazdaság 25 százalékost meghaladó növekménye mellett az ipar erős húzóerejét említette.
A gyenge magyarországi konjunktúrát szenvedi el az építőipar, amelynek visszaesése immár 2007 közepe óta tart – mondta Török Zoltán, amit Trippon Mariann azzal egészített ki, hogy “az ágazat valószínűleg elérte a mélypontot, ezért a CIB Bank idén már enyhe növekedéssel számol az építőiparban”.
A szolgáltatások tavaly 0,3 százalékkal húzták vissza a GDP-t, s az elemzők ezen belül is a pénzügyi szektor erős visszaesésére figyelmeztetnek. Ezzel összefüggésben jelentette ki Török Zoltán, hogy a beruházások tavaly öt százalékot meghaladó visszaesése után a Raiffeisen Bank 2012-re további 3 százalékos beruházási csökkenést vár. Trippon Mariann “tragikusnak” nevezte a tavalyi beruházási adatot.
Mindkét elemző némileg meglepőnek nevezte a készletállomány IV. negyedéves 325 milliárd forintos növekményét, mivel ez a klasszikus közgazdasági teória szerint arra utal, hogy a vállalatok felkészülnek a kereslet gyors növekedésére, azaz jelentős fordulatra a konjunktúrában, de az általános piaci hangulat nem ezt jelzi. A készletállomány persze kisimulhat a következő negyedévekben, azaz a most felhalmozott készletek majd leépülnek – magyarázta Trippon Mariann.
Az elemzők idei GDP-várakozásai eltérnek: Török Zoltán, az eurózóna 0,5 százalékos visszaesését említve Magyarországon is fél százalékos GDP-csökkenést vár. A gyenge külső kereslet mellett arra számít, hogy a mezőgazdaság tavalyi teljesítménye megismételhetetlen, ráadásul a kormány kénytelen lesz megszorítani, ami a közösségi fogyasztásra és a beruházásokra is kedvezőtlenül hat.
A CIB Bank GDP-előrejelzése pozitív, 0,3 százalékos növekedést várunk – közölte Trippon Mariann. Az elemző szerint ez a prognózis csak akkor jöhet be, ha az EU-IMF megállapodás még az első félévben létrejön, amennyiben nem lesz megállapodás, akkor “a legrosszabbra kell felkészülni” – tette hozzá.
