Ezt az újság kérdésére senki nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Pontos tájékoztatást sehol nem adtak, noha közpénzről van szó. A lap szerint a költségek szempontjából mindenesetre találgatásokra adhat okot, ha a szennyvízberuházáshoz nem a zalai, hanem távolabbi megyék bányáiból szállítanak. A Nagykanizsai Regionális Szennyvíztársulás projektmenedzsment-vezetője, Fitos István a Zalai Hírlapnak azt mondta: nincs információjuk arról, hogy a kivitelező konzorciumok honnét szerzik be az építőanyagot.
Barabás András, a SADE Magyarország Kft. és az Euroaszfalt Kft. alkotta S-E Nagykanizsa Konzorcium projektvezetője szerint a kő zalai szállítmányozón keresztül, környékbeli bányákból érkezik Dél-Zalába. A Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. és a Közgép Zrt. partnerségén alapuló SZK Kanizsa Konzorciumtól pedig azt közölték: több magyar kőbányából vásárolnak kőzúzalékot a beruházáshoz. Miután a kivitelezők az ország számos pontján dolgoznak egyszerre, keretszerződéseik lehetővé teszik, hogy a bányák helyétől függetlenül hasonló feltételekkel szerezzék be az alapanyagot. E szerződések részleteinek kiadása azonban üzleti titkot sértene.
Fotó: AFP
A Közgép felbukkanása nem meglepő. A Magyar Narancs néhány hete írta meg, hogy a cég a nagyobb beruházások mellett “arat az önkormányzatok, kisebb állami intézmények által kiírt olcsóbb tendereken is”. Az Orbán-kormány felállása óta a Közgép vezette konzorciumok több mint 200 milliárd forintért nyertek el közbeszerzési tendereket. A Közgép – esetenként egyedül, de többnyire egy-egy konzorcium vezető cégeként – az elmúlt másfél év alatt több mint 200 milliárd forintnyi állami, illetve önkormányzati megbízást kapott közbeszerzéseken – derült ki a hetilap birtokában lévő összesítésből, melynek tételei egyeznek a Közbeszerzési Értesítő online adatbázisának számaival.
Mint ismert, az első Orbán-kormány idején az akkori ellenzék sokat támadta a kormányfőt, családja bányaügyei, főleg a gánti Dolomit Kft. magánosítása miatt, de nagy vihart kavart Zalában a hahóti tőzegbánya esete is. Orbánék családi cége hektáronként alig néhány száz forintot kínált a helyi ingatlantulajdonosoknak, miközben a terület alatt több százmillió forint értékű tőzegvagyon lapult. A hahótiak pereiket azonban sorra elbukták, a bírósági ítéletek szerint Orbánék reális áron jutottak ingatlanokhoz a bányatelken – írta korábban a Népszabadság.
Később az LMP tette szóvá, hogy Magyarországon a (természetvédelmi) törvény erejénél fogva minden láp védett. Ennek ellenére a Zala megyei Szévíz-völgyi lápterületeken több cég engedélyt kapott tőzegbányászatra, köztük a Gánt-Kő Kft., amely idősebb és ifjabb Orbán Győzőé. Akkor a miniszterelnök testvére munkatársán keresztül szintén a Zalai Hírlapnak azt üzente: nem akarja felvenni a kesztyűt , de azt bizton állíthatja, náluk a szabályoknak megfelelően zajlik a termelés.
