Lezárult a Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi vitája, a beérkezett vélemények első feldolgozása már megtörtént – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár általános kifogásként a túl sok tananyag mellett azt is említette, hogy sok minden kimaradt a NAT-ból. Többen kérik, hogy “tantárgyiasítsanak” ilyen vagy olyan ismeretet, amelyek korábban nem léteztek az oktatásban – mondta Hoffmann, aki szerint azonban az ilyen igényeknek valószínűleg nem nagyon tudnak majd megfelelni, mert ez nem fér bele az időkeretbe.
Példaként említette, hogy a lovaglást nem lehet kötelező tantárggyá tenni eszközigénye miatt. Jogos igénynek nevezte viszont a fogyasztóvédelem oktatását.
Az irodalomtanítással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy alapvetően a tudomány álláspontját kell követni. „Vannak az irodalomtudománynak kikristályosodott “gyöngyszemei”, akiket nem szabad elhagyni. Akiknél bizonytalan a megítélés, azokat a szabadon választható kategóriába kell sorolni, azaz választható lenne, tanítják-e azt az adott szerzőt vagy művet, vagy sem” – magyarázta.
Hoffmann Rózsa azt is bevallotta, hogy nagyon nehéz meghatározni, hogyan és mit kell tanítani a kötelező erkölcstan- vagy hittanórákon. Mint mondta: szükség van kézikönyvekre, de lehet építeni a klasszikus irodalomra és filmművészetre is. Úgy vélte, hogy az erkölcsi nevelésre jobban fel kell készíteni a pedagógusokat, ez mostohagyermeke volt eddig a tanárképzésnek. Fontosnak nevezte, hogy alapvető etikai és erkölcsi kérdésekben tájékozottak legyenek a tanárok, tudják, hogy egy-egy életkorban bizonyos erkölcsi kérdésekhez hogyan kell közelíteni. Azt remélik, hogy az erkölcs- és hittanoktatástól sokkal tudatosabb lesz majd a fiatalság.
Hoffmann Rózsa szerint ugyanakkor az erkölcstan tanítását olyan értelemben nem szabad osztályozni, mint például a történelmet, mert “ez majdnem mérhetetlen”. Nagyon óvatosan kell az értékelésnél eljárni, és a szülők, gyermekek világnézeti elkötelezettségét tiszteletben kell tartani – hangsúlyozta.
