1995-ben döntött az akkori kabinet arról, hogy december 18-át a kisebbségek napjává nyilvánítja. Az erről szóló kormányrendeletet azonban a jelenlegi kabinet hatályon kívül helyezi, és azt javasolja, december 18-a a nemzetiségek napja legyen.
Ennek érdekében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek, és egyebek mellett kimondaná: az Országgyűlése vallja, hogy “a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek társadalmunk fontos politikai és kulturális részét képezik, államalkotó tényezők. A nemzetiségek sokszínű kultúrájának, szellemi és tárgyi emlékeinek, hagyományaiknak megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése az egész nemzet számára pótolhatatlan, védendő értéket jelent.
“A nemzetiségek ügye melletti elkötelezettség további megerősítésére” az Országgyűlés december 18-át – mint az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának a napját – a nemzetiségek napjának nyilvánítja – rögzíti az előterjesztés, amelynek indoklásában Navracsics Tibor emlékeztet: az új alaptörvény a korábban alkalmazott “nemzeti és etnikai kisebbség” kifejezés helyett a “nemzetiség” fogalmat vezette be, amelyet a szintén január 1-jén hatályba lépett, új nemzetiségi törvény is alkalmaz.
