Közleményük szerint egyebek mellett a szabályozás szigorodásának révén egyre kevesebben szoknak rá a dohányzásra, illetve egyre többen próbálják abbahagyni. Ezzel együtt viszont megnőtt az úgynevezett elektromos cigaretták (és a hasonló elektromos nikotinbevitelt szolgáló eszközök) forgalmazása. Az e-cigarettát alternatív nikotinpótló eszközként reklámozzák, olyan termékként, amely segít a leszokásban.
Az államtitkárság kiemelte: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is nyilvánvalóvá tette, hogy az elektromos cigarettát nem tekinti a dohányzásról leszokás legitim eszközének, mivel nem bizonyított sem az, hogy biztonságos, sem az, hogy a leszokás elősegítésében hatásos.
Mint kifejtették, az e-cigaretták egyik összetevője, a nikotin olyan “farmakológiai hatású anyag”, amelyre a gyógyszerszabályozás vonatkozik, összhangban az európai uniós rendelkezésekkel. A jogszabály szerint az ilyen termékeknek keresztül kellene menniük a gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó hatósági eljáráson. A dohányzásról való leszokáshoz is csak orvos vagy gyógyszerész tanácsa alapján, illetve felügyelete mellett lehet felhasználni.
Kiemelték: a nikotintartalmú e-cigaretta legfőbb veszélye, hogy már egy patronja is halálos mennyiségű nikotint tartalmazhat. A jelenleg boltokban, aluljárókban kapható termékek minősége és megbízhatósága az esetek többségében nem garantált. Az államtitkárság közleményében azt írta: “a nikotintartalmú elektromos cigaretták forgalomba hozatala és értékesítése a gyógyszerszabályozás megkerülésével jogszabályellenes tevékenység”. Így minden olyan, nem dohányterméknek minősülő termék, amely nikotint tartalmaz, és nem gyógyszerként van forgalomban, illegálisnak tekintendő – tették hozzá.
Az egészségügyi államtitkárság azt javasolja, hogy akik le akarnak szokni a dohányzásról, a dohányfüggőség kezelésére szolgáló megfelelő megoldásokról orvosukkal, gyógyszerészükkel konzultáljanak.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január elsejétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben. A bírságolás három hónap türelmi idő után áprilisban kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyekre 50 ezer forintig, intézményekre 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat múlt pénteken az MTI-vel azt közölte: két hónap alatt mintegy tízezer helyen vizsgálták a nemdohányzók védelméről szóló, január elsején életbe lépett törvény szigorításainak betartását; az ellenőrzéseken több mint félezer helyen találtak különböző hiányosságokat.
Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjának vezetője az MTI-nek pénteken azt mondta, a hátralévő kevesebb mint egy hónapos türelmi időben felmérik a lakosság véleményét a szigorított szabályozásról. Március második felében több egyeztetés is lesz, hogy áttekintsék a törvény esetlegesen életszerűtlen pontjait, az életbe lépése óta felmerült kérdéseket, mint például az elektromos cigaretta előtérbe kerülését – mondta.
