A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Transparency International Magyarország és a K-Monitor Egyesület kifogásolja, hogy az új polgári törvénykönyv tervezete – üzleti titokra hivatkozva – lehetővé teszi a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok eltitkolását. A civilek közös álláspontként azt javasolták a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, hogy őrizze meg a jelenlegi szabályozást, amely szerint nem lehet üzleti titok az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, az uniós támogatás felhasználásával kapcsolatos adat.
A közérdekű adatok megismerésekor és ennek a jognak az érvényesítése iránt indított perekben a Ptk.-nak ez a rendelkezése az egyik leggyakrabban hivatkozott bekezdése, amely elősegíti az állam működésének és a közpénzek felhasználásának az átláthatóságát. Az új tervezet nem tartalmaz hasonló szabályt – emlékeztetnek a civil jogvédők.
Szerintük nyugtalanító, hogy jelenleg csak azt látni, hogy az átláthatóságot elősegítő szabály eltűnik, és nem tudni, miként pótolják, noha az új alaptörvény alkotmányos szinten rögzíti a közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználásával kapcsolatos adatok nyilvánosságát. Ahhoz, hogy a majdani Ptk. összhangban legyen az alaptörvénnyel, deklarálni kell, hogy az állam, illetve az állammal pénzügyi kapcsolatot létesítő magánszervezetek ne titkolhassák el a közpénzek felhasználásával kapcsolatos információkat.
Összetörik vagy sem az üvegzsebtörvény?
Ha jelenlegi formájában fogadná el a parlament az új polgári törvénykönyvet, akkor jövő év elejétől megszűnik az úgynevezett üvegzsebtörvény, amelyről az információs szabadságról szóló jogszabály tavalyi tárgyaláskor a kormány képviselői azt mondták, az új polgári törvénykönyvre tartozik. Így az információs szabadságról szóló törvény jelenleg csak annyit mond ki az üzleti titokról, hogy arra a polgári törvénykönyvben foglaltak az irányadók, a Ptk. tervezete alapján viszont eltűnik az üvegzsebszabály.
Az állami intézmények, cégek egy része jelenleg is csak ímmel-ámmal teszi közzé közérdekű adatait. Az LMP a minap fel is jelentette az MVM-et, mert a Magyar Villamos Művek és cégcsoportja jogerős bírósági ítéletek ellenére sem tekinti magát közérdekű adatok kiadására kötelezett szervnek. Emiatt minden egyes adatigényléskor a bírósághoz kell fordulni, amelynek újra és újra meg kell állapítania, hogy az MVM közfeladatot ellátó szerv, az általa kezelt adatok pedig közérdekűek.
Az új polgári törvénykönyv előkészítését koordináló miniszteri biztos szerint nem kell aggódni, az üvegzsebtörvény rendelkezései oda kerülnek, ahol a helyük eredetileg is lett volna: a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályba. Székely László korábban jelezte: a szabályoknak helyük van a magyar jogrendszerben. A biztos arra külön nem tért ki, hogy az adatvédelmi törvényt – amelybe szerinte tematikailag illeszkedik az üvegzsebszabály – tavaly már módosították.
