Róna Péter szerint a magyar gazdaság versenyképességének akadálya a korrupció, a társadalmi mobilitás hiánya, valamint az évek óta folytatott, magas kamatokat és devizaadósságot eredményező monetáris politika. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának tagja az MSZP agrár- és közgazdasági tagozatainak vendégeként pénteken Budapesten azt mondta: a kibontakozás akadálya, hogy a teljesítményorientált erkölcs és kultúra helyett Magyarországon változatlanul a kapcsolati tőke érvényesül, a korrupció a magyar társadalom szerveződésének olyan alapszabálya, amely nélkül az szinte működésképtelenné válna.
Róna Péter bírálta azt az évek óta uralkodó jegybanki monetáris politikát, amely tartósan 9 százalék körüli reálkamatot eredményezett. Mint mondta, 1945 óta nincs olyan nemzetgazdaság, amely ezt a kamatszintet képes lenne kitermelni. Ennek a monetáris politikának a következménye – folytatta -, hogy az adósságállomány kétharmada devizában van, így az árfolyam-ingadozás óriási hatást gyakorol a vállalatok teljesítményére.
A kilábaláshoz szerinte javítani kell a Nyugat-Európához, elsősorban az ország elsőszámú gazdasági partnerék számító Németországhoz fűződő kapcsolatokat, mert az elmúlt időszak tanulsága, hogy ma már nem Brüsszel, hanem Berlin irányítja az Európai Uniót, így a németeket, a német gazdaság szereplőit kell meggyőzni arról, hogy segítsék Magyarország felzárkózását.
Azt mondta: a magyar gazdaságnak nagy hozzáadott értékű termékeket kellene előállítania, és ebben fontos szerep juthat a mezőgazdaságnak. Véleménye szerint a magyar vállalkozásoknak az országban meglévő tudás kihasználására kellene törekedniük ahelyett, hogy alárendelt, beszállítói szerepbe kényszerülnek.
Az MNB felügyelőbizottsági tagja ezzel összefüggésben azt hangoztatta, a modern gazdaság hajtóereje nem a föld, a tőke vagy a munka, hanem a tudás. Példaként hozta, hogy tavaly az Apple amerikai számítástechnikai vállalat mintegy hatvanezer dolgozóval több bevételt eredményezett, mint amennyi a csaknem hárommillió ember munkájával előállított magyar bruttó nemzeti össztermék volt. Véleménye szerint az Apple példája azért is fontos, mert bizonyítja, hogy a sikerhez nem feltétlenül kellenek természeti adottságok vagy tőke, hiszen azzal az Apple-alapító Steve Jobs sem rendelkezett.
Hasonló innovációt várt a világ húsz éve a Rubik-kockáról ismert Magyarországtól, ezzel szemben az ország továbbra is azzal küzd, hogy az alkotni vágyók nem találják a helyüket a társadalomban, és előbb-utóbb külföldre mennek – jegyezte meg.
A magyar politikáról azt mondta, a Fidesz “a lúzerek pártja”, azoké, akik elhitték, hogy az ország képtelen eredményeket elérni a fejlett világban, és olyan politikai erőt keresnek, amely a feladásból adódó következményektől megóvja őket. Hozzátette, ez rendkívül szomorú, azonban Orbán Viktor “politikai zsenialitását” dicséri, hogy minderre ráérzett.
Róna Péter beszélt az EU/IMF-tárgyalások várható kimeneteléről is, megjegyezve, az Európai Unió vélhetően nagyobb költségvetési fegyelmet vár majd Magyarországtól, és a Nemzetközi Valutaalap lesz az, amely fogékonyabbnak mutatkozik a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtéséhez szükséges intézkedésekre, feltéve, hogy az Orbán-kormány bemutat ilyeneket.
Szekeres Imre, a közgazdasági tagozat elnöke, gazdaságpolitikai kabinetvezető elöljáróban arról beszélt: az MSZP már hozzálátott szakmai programjának kidolgozásához, és bár ez több mint két évvel a választások előtt korainak tűnhet, fontosnak tartják, hogy a szocialista párt időben világos alternatívát állítson a jelenlegi kormánnyal szemben.
