Belföld

A belvíz- és árvízkárok megelőzésére indult magyar-szerb kutatás

A szegedi és az újvidéki egyetem földrajztudományi és geoinformatikai szakemberei vesznek részt; a napokban indult magyar-szerb programban.

Szatmári József, a szegedi projekt vezetője a csongrádi megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón elmondta: az 50 pontból álló talajvíz-érzékelő monitoringrendszer a víztöbbletet és az aszályt is előre tudja jelezni, hiszen naponta több alkalommal küld adatokat a szakembereknek.
A magyar területen már eddig is voltak hasonló mérési pontok, de számuk ezzel több, mint 50 százalékkal nő – jegyezte meg.
A projektvezető azt mondta, kapcsolatban állnak a vajdasági és a dél-alföldi vízügyi igazgatóságokkal, számukra is továbbítják az értékes információkat, és így már a probléma keletkezésekor tenni lehet az ellen.
Szatmári József szerint Magyarországon a mezőgazdasági területek mintegy 60 százaléka belvizes; 2010-ben a vízügy által működtetett szivattyúkkal a Dél-Alföldön mintegy másfél Balatonnyi vizet szivattyúztak le a szakemberek. Amennyiben ennek a víznek egy részét vissza lehet tartani, akkor a belvíz után következő aszály jelentős mértékben kezelhető lenne – vélekedett.
A sajtótájékoztatón elhangzott Vajdaságban ugyan pontos adatok még nincsenek, hisz ennek felmérése csak most kezdődött, de ott is jelentős a belvíz- és az aszályprobléma.     A sajtótájékoztatón kiosztott sajtóanyag szerint a projekt során 50 pontból álló talajvíz-érzékelő monitoringrendszert építenek ki, 25-25 pontot mindkét érintett területen. A Vajdaságban a Szabadka-Horgos-Magyarkanizsa-Törökkanizsa térségben, a Dél-Alföldön a Homokhátság, Torontál és Marosszög térségében.     A projekt kiemelt feladata lesz a belvizek keletkezésének, lehetséges összegyülekezési helyeinek monitoringja, tudományos feltárása. Ennek a munkának a része a mérési pontból álló kúthálózat kiépítése, egyedi érzékelők fejlesztése és geostatisztikai modellezési módszerek kidolgozása is. Így határozzák meg azokat a helyeket, amelyeken – megfelelő műszaki megoldásokkal – a rövid távú vízkárelhárítás eredményesebb lehet, valamint ahol az elsődlegesen károsnak tűnő vízkészletek hasznosíthatóan visszatarthatóak. Adatgyűjtést végeznek és légi felvételeket készítenek, valamint nagyfelbontású műholdfelvételek szereznek be és elemeznek. Emellett szakmai konferenciákat szerveznek, valamint weboldalt működtetnek majd. A 2014 elején záruló projekt eredményeiből, végkövetkeztetéseiből tudományos összefoglaló kiadvány készül.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik