“Jobbik is not welcome here” (MTI Fotó/Koszticsák Szilárd)
Hatalmas fütyüléssel, sípszóval és „rasszista, rasszista” kiabálással fogadta a Corvinuson összegyűltek egy csoportja az egyetem által szervezett tárcatükör beszélgetésre érkező Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselőt. A terembe érve azt mondta, a kiabálók nem tudják, mit is jelent demokratának lenni, mert nem állták ki 2006-ban a „gyurcsányi diktatúrát”. Kis késéssel megérkezett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is. A beszélgetést Török Gábor politológus moderálta.
Erőltetett tempójú jogalkotás
Navracsics Tibor elmondta, 2010-ben azért egy ekkora, több területet lefedő csúcsminisztériumot hoztak létre, mert egy olyan államot akartak létrehozni, amelyben bíznak az emberek. „Az elmúlt két év egy rendkívül erőltetett tempójú jogszabályalkotás volt” – fogalmazott Navracsics Tibor, aki elismerte, hogy voltak hibák, ám azokat mindig igyekeztek gyorsan korrigálni. Sikerként értékelte az európai roma stratégia elfogadtatását az uniós elnökség alatt, de megemlítette, hogy most módosították az egyházügyi törvényt az Alkotmánybíróság véleményének megfelelően.
Rendbontás Gaudi miatt
Amikor Gaudi-Nagy Tamásnak adták át a szót, két fiatal hallgató felpattant és azt kérdezte Navracsics Tibortól, hogy ülhet le egy asztalhoz egy antidemokratikus politikussal. A teremőrök kivezették őket a teremből. A jobbikos politikus erre visszakérdezett: „És mi van a szólásszabadsággal?” – erre a hallgatóság soraiból sokan megtapsolták. Majd sajnálatának adott hangot, hogy nem maradtak a tiltakozók a teremben. Navracsics Tibor egyébként később megjegyezte, őt nem a Jobbik, hanem a Corvinus hívta meg.
Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, Magyarországon torz gondolkodás van jelen a demokratikus értékekkel kapcsolatban, ez az incidens is ezt mutatja. Szerinte a kétharmados többség nagy lehetőséget kapott arra, hogy rendszerváltozást csináljon. Ám szerinte ez nem történt meg, példaként említette, hogy a 2006-os tüntetések alatt hivatalban lévő országos rendőrfőkapitány, Bencze József jelenleg szkopjei nagykövet az Orbán-kormány kinevezésével. Mint fogalmazott, a kormány mindent megmozgatott, ám a folyamat mégsem abba az irányba halad, ahogy azt a Jobbik elképzeli.
A Jobbik képviselője szerint az igazságügy drámai helyzetben van, mert kevés a bíró. A romákkal kapcsolatban azt mondta, nem látja, hogy az etnobizniszen túl nagy előrelépés történt volna. Mint fogalmazott, a jogalkotás minősíthetetlen, botrányoktól hemzseg.
Tüntetők a Corvinuson (Fotó: Angyal Ágnes)
A Jobbiknak tetszik az Alaptörvény
Az új alaptörvénnyel kapcsolatban Gaudi azt mondta, pártjának tetszik, hogy Magyar Köztársaságról Magyarországra változott a név. Török Gábor kérdésére elmondta: ő személy szerint örülne, ha királyság lenne Magyarország államformája. Hozzátette: ők voltak az egyetlen párt, akik bent a parlamentben lefolytatták a vitát az alkotmányról. Megemlítette, hogy bár megtették javaslataikat, de végül előkerült a „fiókból” egy másik változat, egy új koncepció. Gaudi-Nagy Tamásnak az Alaptörvény neve is tetszik, mert szerinte ezzel visszanyúltak a történelmi hagyományokat. Szerinte ez az alkotmány megpróbált kompromisszumot kötni a történelmi hagyományok és a modernitás között, ám nagy a hiányérzete. A legfőbb baj pedig, hogy a kormányzat nem törekedett konszenzusra, átnyomta a parlamenten, ahogy minden más törvényt. Szerinte egy nemzetgyűlésnek kellett volna alkotmányoznia – így lett volna meg a rendszerváltás érzése. „A legalitása megvan az alaptörvénynek, de az nincs, hogy magunkénak érezzük” – fogalmazott.
Nagy az ügyhátralék
Az új büntetőjogi kódexszel és a bírósági rendszerrel kapcsolatban Navracsics Tibor kifejtette, az intézményi változásokra azért volt szükség, mert nagy probléma az ügyhátralék. Ez különösen jellemző Budapestre és környékére. Példaként említette, hogy a Strasbourgi emberi jogi bíróságon Magyarország ellen folyó elvesztett perek kétharmadában azért marasztalják el az országot és azért kellett kártérítést fizetnie, mert túl hosszúra nyúlt a bírósági procedúra.
A Btk. módosítása szerinte már időszerű volt, hiszen a jogszabály már több mint 30 éves volt. Ám határozott cél a szigorúbb büntetőpolitika. „Nem azért mert szadisták lennénk, hanem mert a választópolgárok azt érzik, hogy Magyarországon megrendült a közbiztonság. Ezen próbáltunk segíteni azzal, hogy szigorítjuk a büntető törvénykönyvet” – mondta. A Ptk. 53 éves, a módosítást egy szakértői csoport végezte el, ennek eredményeként a miniszter reményei szerint meg fog születni az új polgári kódex. Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e azzal, hogy Baka András távozott a posztjáról, Navracsics Tibor azt mondta, a kérdésfeltevéssel nem ért egyet, hiszen az a poszt, amelyet betöltött, megszűnt.
Baka András nem tetszett Gaudinak
„Handó Tündét kiváló szakembernek tartom, aki gyakorló munkaügyi bíróként úgy vezette a bíróságot, hogy soha senkinek eszébe se jutott, hogy egy fideszes politikus felesége. Ha szakmailag nem ad okot a kritikára, akkor ne jelentsen problémát az, hogy egy politikus felesége” – mondta az Országos Bírói Hivatallal kapcsolatos kérdésre a miniszter. Gaudi-Nagy Tamás szintén nagyra értékelte Handó Tünde szakértelmét. Ezzel szemben Baka Andrásról sok jót nem tudott elmondani, emlékeztetve, hogy az egykori főbíró azt mondta, megvannak a törvényi feltételei a Jobbik feloszlatására. A jobbikos politikusnak viszont nem tetszett, hogy több esetben „személyre szabott jogalkotás” folyik.
A szigorúbb büntetőpolitikát ugyanakkor a Jobbik támogatni tudja. Ám Gaudi-Nagy Tamás szerint például, ha valaki politikusként követ el bűncselekményt, akkor kétszeres büntetést kéne kapnia. Megjegyezte: szomorúnak tartja, hogy a jogalkotásban kevés lehetőség van a vitára, az öt párti egyeztetésre. Navracsics Tibor erre úgy reagált, hogy a parlament épp ezt a célt szolgálja.
Gaudi-Nagy és Navracsics (MTi Fotó/Koszticsák Szilárd)
Újabb tiltakozók és a járások
A következő blokk előtt újabb egyetemi hallgatók pattantak fel helyükről, táblákat feltartva. Azt kiabálták, hogy felháborító, hogy „ilyen primitív politikusok tartanak előadást a Corvinuson” – utaltak Gaudi-Nagy Tamásra.
Arra a kérdésre, hogy miért van szükség járásokra, Navracsics Tibor azt mondta, vannak olyan feladatok, amelyek nem a 3300 önkormányzathoz kapcsolódnak. Ezek ellátását körzetesítik, ám az ügyek intézése vagy helyben maradjon, vagy könnyen megközelíthető legyen. Alapvetően az volt a céljuk, hogy a járás székhelye és a legtávolabbi település lehetőleg ne legyen 30 kilométernél távolabb. Így jött ki körülbelül 172 járás. „Véleményem szerint ne legyen aktív országgyűlési képviselő járási képviselő” – válaszolta kérdésre a miniszter.
Mielőtt a jobbikos politikus ismét szót kapott volna, egy fiatalember felugrott a második sorban és bekiabált, a közönség azonban hamar lehurrogta.
Búcsúzóul Gaudi-Nagy Tamás saját, a 2006-os törvénysértésekről szóló könyvét nyújtotta át Navracsics Tibornak.
