„Nem ismerek gyorsabban megtérülő befektetést a lopásnál” – reagált tréfásan a szegedi egyetem rektora a Szeged24-nek, a program hasznát firtató kérdésére. Dr. Szabó Gábor elmondta: az elmúlt egy évben összesen három milliárd forintos elvonás sújtotta a szegedi egyetemet, amely nagyjából egybeesik az intézmény éves összes energiaköltségével. Az összesen háromszáz épületből álló egyetem fűtésköltsége évi majd másfél milliárdra rúg, a villamos energia költségek nagyjából nyolcszáz milliót visznek el a költségvetésből. Ezért minden megspórolt forint számít, akkor is, ha hosszabb a megtérülési ideje, hiszen a megtakarítások például állások jövőbeli megtartását is jelentik – fejtette ki a rektor.
Azért is fontos a napelemes beruházás elindulása, mert már minden „hagyományos puskaporunkat előttük, hogy spóroljunk az energiával” – folytatta az egyetem műszaki főigazgató-helyettese, a napelemes program projektmenedzsere. Ami a hagyományos módszereket illeti, elhangzott, hogy az intézmény már sok millió forintot spórolt azzal, hogy a szabad piacról, másokkal konzorciumba tömörülve, a szolgáltatókat megversenyeztetve, olcsóbban tudja beszerezni az energiát, az elavult berendezések felújításával csökkentette a fogyasztást és igyekszik energiatakarékos és környezetbarát szemléletre nevelni a hallgatóit. A rektor szerint ez utóbbi sem elhanyagolható tény, mert nem mindegy, hogy egy élhető bolygót hagyunk-e utódainkra.
A szegedi egyetem számára – amely egyébként tavaly elnyerte a „legzöldebb egyetem” elismerést, és ezzel nem csupán Magyarországon, hanem a Közép-Kelet- Európában is első helyen áll – tehát a most elindult napelemes beruházás kettős haszonnal is jár: gazdaságival és azzal, hogy miután a napelem tiszta technológia, még környezetbarátabbá válik az intézmény energiafelhasználása. A Szegedi Tudományegyetem évente több mint tíz GWH (gigavatt-óra) villamos energiát használ fel. Ezt enyhíti majd a több mint hatszáz millió forintos, uniós támogatású napelemes program, amely a számítások szerint az egyetem villamos energia igényének hét százalékát állítja majd elő.
A projektmenedzser elmondta: a beruházástól nagyjából évi huszonöt millió forint és több mint kétszáz tonna szén-dioxid megtakarítást várnak. Dr. Rovó István elmondása szerint a fejlesztés tehát csökkenti az energiafelhasználást, az üvegházhatású gázok kibocsátását, közvetetten pedig kényelmesebbé teszi az egyetemi dolgozók és diákok életét is. Az egyetemnek ráadásul szerencséje volt a pályázaton, mert nem kellett önrészt biztosítania, így a beruházás megtérülése száz százalékos – tette hozzá a projektmenedzser.
Az egy évig tartó fejlesztés során 24 egyetemi épület tetejére, összesen 2574 darab napelemet telepítenek majd. A kiválasztásnál két fő szempont dominált: egyrészt, hogy az épületek tetőszerkezete statikailag olyan legyen, hogy elbírják az egyenként harminc kilós napelemeket, másrészt pedig, hogy a fogyasztás és a termelés aránya gazdaságos legyen – magyarázta el a részleteket Dr. Rovó István. A legtöbb napelem az egyetem Tanulmányi és Információs Központjára és kollégiumokra kerül majd, de jócskán jut belőlük különböző oktatási épületekre is.
Visszatérve a gazdasági előnyökre és gondokra, az egyetem rektora a Szeged24 kérdésére azzal fejezte be: ha nem éri az intézményt „újabb csapás”, akkor ezt az évet még „túl tudják élni”, nem terveznek létszámleépítést, mint más egyetemeken, „de nincs olyan kicsi megtakarítás, amelyet ne kelljen kihasználni.”
