Mélységes aggodalommal fogadta a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi eskü szövegének megváltoztatását és emiatt másfél hónapja levélben fordult Navracsics Tibor igazságügyi miniszterhez, ám választ mindeddig nem kapott – mondta el Bánáti János ügyvéd, a kamara elnöke. Az eskü szövegéből kikerült a titoktartásra vonatkozó rész, viszont bekerült többek között a “nemzet javára” fordulat, mint ahogy erre az Index egyik cikke is felhívta a figyelmet.
Ellentétes az európai normákkal
Bánáti János kijelentette: a változtatás rendkívül aggályos. A kétmondatos új szövegben több olyan pont is van, amely az ügyvédi hivatás évszázadok óta kialakult európai normáival és magyar hagyományaival ellentétes, vagy legalábbis zavaró lehet. Az pedig különösen méltatlan, hogy az ügyvédség életében alapvető szerepet játszó formulát a kamara megkérdezése, illetve mindenfajta egyeztetés nélkül érdemben változtatták meg – fűzte hozzá.
Az eskü szövegét az ügyvédekről szóló törvény rögzíti, melyet az alaptörvénnyel összefüggésben végrehajtott számos jogszabály-változtatás egyikeként módosítottak tavaly decemberben kormánypárti egyéni képviselői indítvánnyal. A módosítás januárban hatályba lépett.
Míg a korábbi eskü szövege szerint az újdonsült ügyvéd arra tett fogadalmat, hogy hivatását ügyfele érdekében, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és jogszabályai szerint lelkiismeretesen gyakorolja, és az ennek során tudomására jutott titkot megőrzi, addig az új szöveg szerint Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű lesz, jogszabályait megtartja és másokkal is megtartatja, tisztségét a magyar nemzet javára gyakorolja, és szakmai kötelességeit lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint, ügyfele érdekében eljárva teljesíti.
Továbbra is megtartják a titkot
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte, hogy a titoktartási kötelezettség továbbra is köti az ügyvédeket, hiszen az ügyvédi törvény azt jelenleg is rögzíti, ám mégis visszás ennek kikerülése az eskü szövegéből, mint ahogy számos zavar forrása lehet a “nemzet javára” fordulat is, hiszen ez nehezen értelmezhető minden olyan helyzetben, amikor egy jogász valakit a magyar állammal vagy állami szervvel szembeni eljárásban képvisel, márpedig ilyenek az adóperek, de általában a közigazgatási perek, sőt a büntetőeljárások túlnyomó többsége is.
Bánáti János megjegyezte azt is, hogy a köztisztviselői eskü szövegének részben mechanikus átvétele miatt megjelenik az ügyvédi esküben a “tisztség” szó is, holott az ügyvéd nyilvánvalóan nem tisztséget tölt be, és még inkább kifogásolható a “megtartat” megfogalmazás, hiszen az ügyvéd nem hatósági személy, így bár ő maga természetesen köteles megtartani a szabályokat, de erre másokat nyilván nem kötelezhet.
“Sajnos, az eskü szövegével kapcsolatos ellenérzéseink dacára nem maradhattak abba az avatások, az utóbbi két hónapban az új szövegre tettek fogadalmat ifjú kollégáink” – jegyezte meg az elnök.
Bánáti János elmondta, hogy még januárban levélben fordultak Navracsics Tibor igazságügyért is felelős miniszterhez, amelyben mélységes aggodalmuknak adtak hangot a történtek miatt és a segítségét kérték a probléma rendezése érdekében, de az eltelt másfél hónap alatt nem érkezett válasz.
Válaszol a KIM
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének küldött válaszlevelében közölte, hogy mivel az ügyvédekről szóló törvény részletesen rendelkezik a titoktartási kötelezettségről, az esküszöveg pedig rögzíti a jogszabályok megtartásának kötelességét, ezért a titoktartás úgy is az ügyvédi kötelezettségek része, hogy az esküszöveg egy az egyben nem utal rá.
A válaszlevél részletes ismertetése felidézi, hogy a szaktárca az új alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan “új, a korábbiaknál letisztultabb, egységes” eskütörzsszöveget dolgozott ki, amely az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők mellett a közszolgálati tisztviselőkre, a hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban állókra, valamint az igazságügyi hivatást gyakorlókra is kiterjed.
A jogszabályok megtartatásának kötelezettsége tekintetében le kell szögezni, hogy ez a kitétel nem az alaptörvény vonatkozó cikke szerinti “kényszer alkalmazásával” való érvényre juttatásra utal (arra csak az állam jogosult), hanem az ügyvéd azon kötelezettségére, hogy megbízóját a jogszabályi rendelkezések tekintetében tájékoztassa, azok megtartására hívja fel, tehát – extrém példával élve – ne bíztasson hamis vádra – fejti ki a KIM.
