Harminckét népszavazási kezdeményezést és két szervezet – egyházi elismerésre irányuló – népi kezdeményezését utasította el az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai ülésén. A testület a népszavazási kezdeményezések egy részét “csomagban” tárgyalta, illetve utasította el, mert azok – álláspontja szerint – nem országos jelentőségű kérdések, így azokat nem lehet népszavazásra terjeszteni.
A kérdések között volt, amelyik arra irányult, hogy a globális felmelegedés miatt bekövetkező olvadás káros hatásaira kutatóintézetet hozzanak létre, és volt amelyik ahhoz kért volna társadalmi támogatást, hogy megszüntessék a pártokat “egy új világrend eljöveteléért”.
Kezdeményezés a kínai termékekkel kapcsolatban
Tucatnyi – elutasított – kezdeményezés a fogyasztóvédelmi törvény módosítására irányult; ezek többsége a Kínában gyártott termékek címkéin feliratot tett volna kötelezővé, melyeken egyebek mellett emberi jogi vagy környezetvédelmi problémákra hívták volna fel a vásárlók figyelmét.
Négy – külön és érdemben tárgyalt – kérdés Magyarország Európai Unióból, a NATO-ból és a Nemzetközi Valutaalapból való kilépési, illetve kiválási szándékára irányult. Ezeket az OVB azért utasította el, mert a kezdeményezések Magyarország Alaptörvényében felsorolt tilalmakba ütköznének.
Két egyházi kezdeményezést is elutasítottak
Az OVB elutasította a “Szangye Menlai Gedün, a gyógyító buddhista közössége” elnevezésű szervezet népi kezdeményezését arra hivatkozva, hogy a kérdésben ellentmondás van. Az ülésen ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy az Országgyűlés öt buddhista közösséget (egy soron) már egyházként ismert el.
A Magyarországi Szcientológiai Egyház egyesület egyházkénti elismerésére irányuló népi kezdeményezését is elutasította a testület 4 igen, 5 nem szavazattal arra hivatkozva, hogy a beadvány nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek.
Az ülésen ismertették a Kúria elnökének válaszlevelét is; ebben Darák Péter arról tájékoztatta az OVB-t, hogy a testület népszavazási ügyekben hozandó döntései ellen oda érkező beadványokhoz megkövetelik az ügyvédi képviseletet, továbbá a 15 ezer forintos illeték befizetését.
Az OVB elnöke, Bordás Vilmos korábban azért kereste meg a Kúria elnökét, mert január 1-je óta az OVB – népszavazással kapcsolatos – döntéseivel szemben nem az Alkotmánybírósághoz, hanem a Kúriához lehet fordulni jogorvoslatért, és az OVB határozataiban tájékoztatást kell adni a döntéssel szembeni jogorvoslat követelményeiről.