„Azt az egyet még leszeded! Szép volt, Laca!” – harsan a kiáltás a tekecsarnokban a BKV Előre sporttelepén. Jól esik a gurítás munka után a közlekedési dolgozóknak. Minden héten lejárnak, sorsolás szerint játszanak egymással, tizennyolc csapatban versenyeznek. Néhányan tán még egy-egy cégvezetőt is odaképzelnek a bábuk helyére.
Fotók: Kummer János
A képre kattintva galéria nyílik!
Balogh János, az üzemi tekeszakosztály vezetője krétával a kezében figyel, akkurátusan följegyzi az eredményeket a táblára. 1957-ben kezdett a közlekedési vállalatnál kocsivezetőként, aztán művezető lett, utóbb meós. Mint mondja, egyre nehezebb, szigorodtak a munkahelyi feltételek, itt pedig kötöttek a lehetőségek: kell a hely a versenysportolóknak, hétfőn és szerdán bérlőké a pálya. Február közepén pedig kiderült, a BKV nem támogatja tovább az egyesületet.
“El vagyok keseredve, épp kezdtünk készülni a százéves évfordulónkra, amikor közölték, megszüntetik a klubot” – mondja Balogh úr. Aztán rögtön hozzáteszi: ha a biztosítják a vizet, a világítást és a fűtést, a többit ők megoldják a havi hatszáz forintos tagdíjakból.
Balogh János, tekeszakosztály – A képre kattintva galéria nyílik!
Baczakó Gábor műszerész csaknem harminc éve jár le tekézni. Súlyemelőként kezdte, olimpiai bajnok testvérével, Péterrel együtt, de az ízületei miatt váltani kényszerült. “A munkahelyen is téma a klub helyzete, sajnálnám, ha megszűnne, hozzátartozik az életünkhöz, ez egy nagy család. Az sem gond, ha átigazolunk egy másik üzemi csapatba. Most a Metró Kocsiszínben játszom” – meséli.
Az épület mögüli remizből közben kigördül egy villamos, megnyugodhatunk, az anyavállalat egyelőre üzemel.
Befektető kerestetik
A nagy múltú klubban négy versenyszakosztály – teke, súlyemelés, kajak-kenu, labdarúgás – mellett a szabadidős szakosztályokban ezerkétszáz dolgozó sportol. Jövőjük azonban bizonytalan. A BKV pénzügyi gondjai miatt az Előre a csőd szélére került. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a múlt héten közölte, hogy a hónap végén megszűnik az egyesület.
A közlekedési társaság már a létesítményt sem tudja üzemeltetni. Szerdán több ezer BKV-dolgozó demonstrált a vállalat és a klub fennmaradásáért. Sokan aggódnak amiatt, hogy a közeli lóversenypálya sorsára jut az Előre sporttelepe. A Kerepesi úton pláza épült, és már csak a műemléki védelmet élvező lelátó emlékeztet a békeidőkre.
“Havi húszmillió forintra lenne szükség a létesítmény és az egyesület működtetéséhez. A BKV Előre elnökségében ott ül a cég több vezetője, napi kapcsolatban állunk. Egyelőre az első negyedév fenntartási költségét kérjük, és március végéig próbálunk partnert találni” – magyarázza Hudák Gábor, a klub ügyvezető igazgatója.
Hudák Gábor olimpiai és világversenyeken szerzett trófeák között beszélget velünk
A képre kattintva galéria nyílik!
Az elnökség azzal bízta meg a volt válogatott jégkorongozót, hogy keressen befektetőket, akik hosszú távra bérbe vennék a Sport utcai ingatlant, és biztosítanák a sportolási lehetőséget. Az idő sürget, ha kikapcsolják a gázt, a villanyt, a vizet, bezár a csarnok. Szaporítja a gondokat, hogy három szolgálati lakás is áll a Sport (egykoron Knopp Imre) utcai létesítményben. Az ott lakó BKV-dolgozók sem tudják, mi lesz velük.
“Az utóbbi években számos adminisztratív dolgozót kellett elbocsátanunk, és márciustól további leépítésre kényszerülünk, mert a bérekre sem marad pénz. Kilenc embertől válunk meg” – mondja Hudák Gábor. Az ügyvezető két pozitívumot is említ: a kajak-kenu szakosztály valószínűleg önállóan meg tudja oldani a csónakház működtetését, az utánpótláskorú labdarúgók pedig finanszírozhatók a társaságiadó-kedvezményekből befolyó pénzből.
Csakazértis-szellem
Az anyagi gondok nem ismeretlenek a klubnál. Az Előre focistái 2001-ben fejutottak az NBI B Keleti csoportjából, a csapat mégis a másodosztályban folytatta, mert a vállalat és a klubvezetés nem tudott elég pénzt szerezni az elsőosztályú szerepléshez.
A labdarúgó-szakosztálynak most nyolc csapata van a serdülőktől a felnőttekig. A játékosok nem kapnak fizetést, költségtérítésként jut pár forint, de a félamatőr státuszból lehetetlen megélni.
Mátyás Tibor szakosztályvezető huszonhat éve van a klubnál, játékosként került ide, majd végigjárta a ranglétrát. “Tíz éve is ugyanennyi volt a támogatás, tudtuk, hogy vannak gondok, de váratlanul ért a drasztikus bejelentés” – mondja.
“A két bordó-fehér színű garnitúrát saját zsebpénzükből adták össze a kerek bőrlabda villamosvasúti szerelmesei“
A képre kattintva galéria nyílik!
A fiataloknak ugródeszka az Előre, ketten-hárman minden évben jobb anyagi körülmények közé igazolnak. Például a Gyirmót három játékost is elvitt tavaly. Az is motiválja őket, hogy felfigyeljen rájuk egy NBI-es klub.
“Egyben maradt a csapat. Minden játékos vállalta, hogy pénz nélkül is is végigjátsszuk a szezont. Megmutatjuk, minket nem lehet leírni” – fogadkozik a szakosztályvezető a bajnoki nyitány előtt. Vasárnap hazai pályán bizonyíthatnak a Kozármisleny ellen.
A dicső múlt
A közlekedési vállalat sportklubja egyike volt az első üzemi egyesületeknek. A labdarúgó-szakosztály 1912-ben alakult meg, az akkori BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) néhány lelkes sportszerető tisztviselőjének kezdeményezésére. A klubot 1923-ban BSZKRT, majd 1945-ben ELŐRE SE névre keresztelték át, 1968 óta BKV Előre SC. Sportolói harminc világbajnoki címet szereztek, és a klub három olimpiai bajnokkal is büszkélkedhet: Temes Judit úszó 1952-ben, Tatai Tibor kenus 1968-ban, Baczakó Péter súlyemelő 1980-ban nyert.
“Lelkesedésben, sportszeretetben nem volt hiány, sőt a két rend felszerelésben sem. A két bordó-fehér színű garnitúrát saját zsebpénzükből adták össze a kerek bőrlabda villamosvasúti szerelmesei” – írja a klub honlapján az egyik szurkoló, s lelki szemeink előtt nyomban megjelenik Minarik Ede a Régi idők focija című filmből, Garas Dezső felejthetetlen alakításában.
Az Előrések igazán tudják, hogy a mosodásnak igaza volt: kell egy csapat!
