Belföld

Veszélyben lehetnek a megyei települések?

A kisalföldi településeken tartanak az árvíztől, de sokan jobban félnek a védekezési költségektől. Több önkormányzat még a két évvel ezelőtti kiadásait sem zárta le.

Csak találgatni lehet, hogy a gyors olvadás milyen árhullámmal jár Győr-Moson-Sopron megyében. A Duna vízgyűjtőjén 12,5-13 köbkilométer hó van, ez pedig jóval több a megszokottnál – tudósít a Hír TV. Nem a hazánkban, sokkal inkább a németországi és ausztriai területeken leesett jelentős hó mennyiség jelenthet veszélyt.

A kisalföldi településeken tartanak az árvíztől, de sokan jobban félnek a védekezési költségektől. Több önkormányzat még a két évvel ezelőtti kiadásait sem zárta le, a vis maior-források nem fedezték a kárenyhítést, sok községnek pedig arra sincs pénze, hogy a minden elöntéssel fenyegetett település számára kötelező vízkár elhárítási tervét elkészíttesse.

Két éve 800 ember dolgozott a gátakon a Győr melletti Bőnyben. A három alkalommal is kiöntött Cuhai-Bakony ér 120 házban okozott károkat. “Hét utcából egyedül a Táncsics utcát tudtuk rendbe tenni, mert csak erre kaptunk úgy pénzt, hogy megoldható legyen a legolcsóbb technológiával” – mondta a bőnyi polgármester. Hiába volt elrendelve néhány napig katasztrófahelyzet, a bőnyi károk és a védekezési munka költségeinek jelentős részét az állam nem térítette meg. A falu szűkös költségvetéséből 5 millió forintot kellett a munkálatokra kifizetnie.

A Bakony-ér mederkotrása a 2010-es ígéretek ellenére elmaradt, és ami jelen pillanatban a helyzet, és a tavalyi információk is ezek, 2014 előtt semmiféleképpen nem kerül sor a Bakony-ér rendbetételére.” – nyilatkozta Muraközi László, bőnyi polgármester.

Az árvízi védekezésnél közreműködő vállalkozók, akiknek nagyobb munkagépük van, szállítókapacitásuk van, azokra mindig számíthatunk, csak a probléma az, hogy az ő kifizetésüket nem tudtuk hosszútávon megoldani” – így Csaplár Zoltán mecséri polgármester. A Mosoni-Duna-parti Mecséren a helyiek önerőből nyúlgátat építettek, az állam pedig ígéretet tett a falutól Lébényig nyúló védmű megépítésére.
Ha védekezni kell, és nincs elrendelve katasztrófahelyzet, akkor a védekezési költség 75 %-t téríti meg az állam a vis major keretein belül, a 25 %-át nekünk kell lenyelni. Na most, egy kis számítást lehet végezni, hogy egy 45 milliós költségvetésben, ez a pár millió forint, amit sehova nem tudunk betervezni, nincs tartalékunk, azt a község üzemeltetésétől kell elvenni.”  – mondta a község polgármestere.

A vízügyi szakemberek szerint egyelőre nagyobb árhullámtól nem kell tartani, ellenben minden elöntéssel fenyegetett településnek rendelkeznie kell olyan vízkár elhárítási tervvel, amit baj esetén alkalmazni tud.

A településeknek vízkár elhárítási tervekkel kellene rendelkezni, azért mondom szomorúan, hogy kellene, mert nem minden település képes ezeket elkészíteni, általában pénz hiányában, itt most egy szigorú ellenőrzést kezdeményeztük közösen a katasztrófadelemmel, aki az önkormányzati védekezést is felügyeli, és ezeket a vízkár elhárítási terveket fogjuk most felülvizsgálni.” – mondta el véleményét Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője. Hozzátette, vízkár elhárítási tervvel az érintett települések legfeljebb 50-70 százaléka rendelkezik. Egy ilyen munkaanyag ára lakosságszámtól függően 300 ezer forinttól 2 millióig is terjedhet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik