Sokak szerint az eset egyedinek tűnhet, de az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy a probléma mindennapos, sőt az emberek egy része az állatok kínzását, és a többi kapcsolódó bűncselekményt családon belül is lehajtott fejjel tűri.
A házi kedvencek (kutyák, macskák) magyarországi ivartalanítási aránya elenyésző. Sokkal több házi kedvenc születik, mint amennyire a lakosság felelős állattartó köre igényt tarthat. Generációk nőttek fel úgy, hogy az ivartalanítás helyett (sokan nem is tudnak, tudtak erről a módszerről) a saját kezükkel pusztították el a “feleslegesen” megszületett kiskutyákat, kismacskákat. Falvakban nagy divat élve elásni, vízbe fojtani vagy lapáttal agyonütni, zacskóba kötve út szélére dobni a megszületett kutyusokat, cicusokat. Az Orpheus Állatvédő Egyesület évtizedes megelőző munkája révén azt hangsúlyozza, hogy a legjobb annak a gazdátlan állatnak, amelyik meg sem születik. Butaság az, hogy az emberek erőszakot, kínzást alkalmaznak, miközben a problémákat meg is lehetne előzni.
Kit érdekelnek az állatok?
A Belügyminisztérium Statisztikai Osztály adatai szerint 266/B. § (állatkínzás) kapcsán 2010-ben ezerkettőszázötvenhét nyomozásból négyszáztizenhét jutott bírósági szakaszba, 2011-ben kilencszázötvenkilenc esetből mindössze negyven. A valódi esetek száma a nyomozásoké többszöröse lehet, tehát évente sokezer állatkínzásos bűncselekmény mindenfajta hivatalos eljárás nélkül mehet végbe.
Állatrendőrséget Magyarországra Mozgalom
Az Orpheus Állatvédő Egyesület a rendészeti törvénybe szeretné iktattatni az állatrendőrség hatóságot, akik ugyanúgy működhetnének, mint más rendészeti szerv. Ezen a Facebook oldalon az állatrendőrség létrehozásának szimpatizánsai gyülekeznek. A háziállatok, a gazdasági állatok, az élőlények ellen elkövetett kizsákmányolás – bűncselekmények kapcsán nagy igény lenne egy nyugaton és a tengerentúlon már bevált hatóság létrejöttére. Az egyesület (bár semleges és politikától mentes) örömmel várja a reformprogramot segíteni szándékozó politikai erők vagy más közéleti csoportok segítségét is.
Aki állatot bánt az az embert is bánthatja?!
Az állatok bántalmazása nem csupán egy csekély személyiségi zavar vagy átmeneti viselkedészavar, hanem egy komoly elmebetegség tünete is lehet. Pszichológiai kutatások kimutatták, hogy azok az emberek, akik állatot bántalmaztak, nem állnak meg az állatoknál, sokan közülük embertársaik ellen is fordulnak. A hazai állatkínzások magas számát nem passzivitással, hanem kellő odafigyeléssel kellene kezelni, és komoly büntetésekkel, terápiákkal, közmunkával szankcionálni.
