Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI megkeresésére elmondta: a kereskedelemben 340 ezer alkalmazott dolgozik, és az alapbér mellett a dolgozók sok helyen kapnak mozgóbért.
“Sokan még számolnak” – mondta Vámos György arra a kérdésre, hogy hogyan alakul a bérkompenzáció a kereskedelemben. Hozzátette: vegyes a kép, vannak olyan vállalkozások, ahol eddig nem kompenzáltak, sok vállalkozásnál pedig még nincs is döntés arról, mennyivel tudják emelni a béreket.
A minimálbér és a szakmai bérminimum 18, illetve 15 százalékos emelése a kereskedelemben is nagy terhet jelent, sokszor a cégek által béremelésre szánt összeg nagy részét leköti ez a kötelező emelés – mondta a főtitkár. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kötelező béremeléseket mindenki végrehajtja.
A főtitkár szerint a – főként az első félévi – bizonytalan piaci helyzet nehezíti meg a bértervezést. Kifejtette, hogy a költségek átcsoportosítása nehéz a kereskedelmi fogyasztás 2007 és 2010 közötti visszaesése miatt, mivel a vállalkozások közül akinek volt tartaléka, az már mozgósította.
Sok vállalkozás azt tekinti fő feladatának, hogy megmaradjanak a munkahelyek, megtartsák dolgozóikat – hangsúlyozta Vámos György, hozzáfűzve, hogy a bérkompenzáció minden cégnek érdeke és egyben akarata, és jó, hogy a kormány támogatja.
A Tesco Global Áruházak Zrt.-nél – amely Magyarországon 22 ezer munkavállalót foglalkoztat – az MTI érdeklődésére azt közölték: a januártól életbe lépett új adószabályok miatt sajnos a Tesco munkavállalói közül is sokaknak lett kevesebb a nettó bére.
“A Tesco vezetősége megérti, hogy ez a kiesés munkavállalóinak problémát okoz, ezért még jelenleg is vizsgálja, hogyan lehetne csökkenteni az új adótörvény negatív hatásait” – közölte a cég.
Az azonban már most is látszik, hogy a jogszabályi változások hatását teljes mértékben nem lehet ellensúlyozni, mert az nagymértékű létszámleépítéshez vezetne – olvasható a cég válaszában.
Kiemelik, hogy elsődleges céljuk a munkahelyek megőrzése, így kizárólag olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyek nem járnak nagymértékű létszámleépítéssel, vagy munkaidő csökkenéssel, azaz az emberek nem járnak még rosszabbul az adójogszabályok változása miatt.
A Tesconál az elmúlt évekhez hasonlóan az idén sem csökkentik a béren kívüli juttatások körét, illetve azok mértékét.
A Magyarországon 8.000 munkavállalót foglalkoztató, és 11 leányvállalattal jelen lévő Bosch csoport regionális kommunikációs igazgatója, Ficzere Ferenc az MTI-nek azt mondta: a cégcsoport a béreket 2012-ben átlagosan a kormány által megfogalmazott elvárásokon túl tudta emelni, elsősorban annak köszönhetően, hogy sikeres évet zártak világszinten és Magyarországon is.
Kifejtette, hogy a béremelés átlagos mértéke vállalatonként eltérő, és a különböző bérkategóriák esetén jelentkező bérköltség-növekedés a jogszabályok változása miatt még ennél is szélesebb sávban mozog.
Kiemelte: a béren kívüli juttatásokat a béremeléstől függetlenül kezelik.
Ficzere Ferenc elmondta, hogy a bérköltség-növekedés mértékét éves szinten nehéz pontosan megmondani, a tervadatokat az állami bérköltség-kompenzáció, a vállalat idei növekedése jelentősen befolyásolja, így ezt pontosan csak a gazdasági év végén lehet látni. Hozzáfűzte, hogy egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok arról, hogy az állami bérkompenzációt az egyes vállalataiknál milyen mértékben tudják igénybe venni.
A vállalatcsoport létszáma Magyarországon egy év alatt 6.300-ról 8.000 főre nőtt. Ez a növekedés tovább folytatódik, ha a világpiacon tapasztalható trendek lényegesen nem változnak, így az elbocsátás vagy a részmunkaidős foglalkoztatás a bérköltségek csökkentése érdekében fel sem merült – mondta a kommunikációs igazgató az MTI kérdésére.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára saját tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a kötelező béremelést – minimálbér, garantált bérminimum – minden, velük kapcsolatban álló vállalkozás meglépi. Megértették a vállalkozások azt is, hogy a bérkompenzáció érdekében az elvárt béremelést is érdemes teljesíteni, így elérve, hogy a munkavállalók nettó pozíciója ne romoljon – mondta a főtitkár.
Hozzátette: a kompenzáció nem biztos, hogy mindenütt sikerült már a februári béreknél, sokan hezitálhattak a cafeteria rendszerek átalakításával is, ugyanakkor meggyőződése szerint az első negyedévben már működőképes lehet a kompenzáció. Dávid Ferenc szerint azonban azoknál a kisebb cégeknél, amelyeknél nincs megfelelő “humán-infrastruktúra”, nehezebb lesz ennek adminisztrálása.
“Nyögvenyelősen indult, de menni fog, és megy is” – összegezte az eddigi bérkompenzációs tapasztalatokat az üzleti szférában a főtitkár. Hozzáfűzte: “jó lenne, ha ott, ahol az állam vagy az önkormányzat munkáltató, maradéktalanul megcsinálnák” a bérkompenzációt.
Dávid Ferenc kiemelte: nagyon várják a tervek szerint február végén megjelenő pályázatot, amely azoknak a vállalkozásoknak segít, amelyek az 5 százalékos emelést sem tudják meglépni. Elmondta: mindenkit arra biztatnak, hogy ne bocsássanak el, hanem – ha szükséges – egyéb eszközökkel, például fizetés nélküli szabadsággal, részmunkaidős foglalkoztatással oldják meg a helyzetet, mivel a lényeg, hogy a munkahelyek, főként a termelő munkahelyek ne vesszenek el.
