A szocialista párt számára nem öröm, hogy Magyarország kormányával szemben ilyen intézkedéseket foganatosított az Európai Unió, de ezért az Orbán-kormány csak magát okolhatja – mondta Mesterházy Attila szombaton Kaposváron.
Az MSZP elnöke, a párt parlamenti frakcióvezetője a Somogy megyei választmány tisztújító ülése előtt tartott sajtótájékoztatón úgy vélekedett: “ha kompromisszumkész partnerként és az európai politikai stílusnak megfelelően kommunikál a magyar kormány és a miniszterelnök, és nem pedig hadat akar üzenni minden nemzetközi szervezetnek”, elkerülhető lett volna, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen.
“Látom a nagy igyekezetet a kormány oldaláról, hogy megpróbálják ezt valaki másnak a nyakába varrni. Azt tudom mondani, hogy senki mást nem okolhatnak, csak saját magukat” – fogalmazott Mesterházy Attila.
Az ellenzéki politikus – nem vitatva a külföldi kritikák fontosságát – ennél fontosabbak nevezte a magyar választópolgárok véleményét, ugyanis szerinte “Magyarországon ennél sokkal súlyosabb problémák vannak”. Ide sorolta a foglalkoztatást és a megélhetési költségeket, példaként hozva fel, hogy “ma Magyarországon csaknem négymillió ember él a létminimum alatt vagy annak környékén, 500 ezer regisztrált munkanélküli van, és körülbelül 50 ezer gyerek még ma is éhezik”. További 250 ezren vannak olyanok, akik kiestek a szociális ellátórendszerből – tette hozzá.
Mindez szerinte “azt mutatja, hogy Magyarországon ma a szociális válság nem veszély, hanem nagyon sok területén az országnak már napi realitás”.
Mesterházy úgy véli, hogy a foglalkoztatásbővítés, a megélhetés költségeinek csökkentése, az egészségügy, az oktatás és a gazdasági növekedés beindítása “olyan nemzeti érdek, amelyben nem lenne helye a politikának, hanem inkább a szakmai megoldások versenyének”. Felajánlotta, a jelzett célok érdekében az MSZP szívesen együttműködne a kormánnyal.
A pártelnök beszámolt arról, hogy a héten hétpontos javaslatot nyújtottak be a parlamentnek. Ebben egyebek mellett javasolták, hogy ha sikerül kedvező feltételekkel megállapodni IMF-fel és az Európa Unióval, akkor azokat a forrásokat “ne csak biztonsági hálóként értelmezzék”, hanem egy részüket fordítsák a gazdasági növekedés beindítására, a foglalkoztatás bővítésére.
