“Nagy előrelépés lenne, ha a fenti elképzelések nem maradnának papíron, de az átfogó szemlélet hiánya miatt félő, hogy a program nem lesz képes a korrupciót érdemben csökkenteni”- idézi szervezet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében Alexa Noémit, a Transparency International magyarországi tagozatának igazgatóját.
A szervezet kritikaként fogalmazza meg, hogy a program szerintük nem teremt megfelelő garanciát a közpénzek átlátható és hatékony felhasználására és figyelmen kívül hagyja, hogy a korrupció Magyarországon a politikai és az üzleti élet mindennapi működését szövi át. Ugyancsak negatívumnak tartják, hogy a tervezet nem erősíti kellőképpen a közérdekű adatok nyilvánosságát és nem foglalkozik az állami, önkormányzati és az üzleti szféra összefonódásából eredő visszaélési lehetőségekkel.
A szervezet ugyanakkor üdvözli, hogy sikerült túllépni a kizárólag büntetőjogi megközelítésen, és a program alkotói az integritás gyakorlati átültetésére, az értékekre és az átlátható működés megteremtésére törekedtek. A korrupcióellenes szervezet a hivatásetikai kódex bevezetését is támogatja, de szerinte ehhez kiszámítható, átlátható munkaszervezetet kell teremteni.
A TI előrelépésnek tartja azt is, hogy megjelent a szándék a közérdekű bejelentők hatékonyabb védelmének megteremtésére és a lobbitevékenység szabályozásának felülvizsgálatára. Támogatható a szervezet szerint az az elképzelés is, hogy az alapvető etikai normák, illetve a korrupcióval szembeni értékek oktatása bekerüljön a nemzeti alaptantervbe.
A közigazgatási tárca társadalmi véleményezés céljából kedden tette közzé A Kormány korrupciómegelőzési programja 2012-2014 címet viselő 35 oldalas dokumentumot, amely hivatásetikai kódexet vezetne be a közigazgatási szervek munkatársai számára, kiegészítené a nemzeti alaptantervet a korrupcióval szembeni ellenállást szolgáló értékekkel és ismeretekkel, továbbá felülvizsgálni javasolja a korrupció hatékony visszaszorításához többi között a büntető jogszabályokat.
A programtervezet célul határozza meg többek között a bejelentésfogadási és bejelentővédelmi intézményrendszer tényleges kialakítását, valamint a jogszabályok korrupciós kockázatok szempontjából történő előzetes vizsgálatát, illetve szükségesnek tartja az “értékalapú szervezeti éthosz” kialakítását, amelyhez képesek igazodni magatartásukkal a tisztviselők.
