Az új Munka Törvénykönyve július 1-től lép hatályba, ami az egészségügyben dolgozókra nézve igen kellemetlen következményekkel járhat – elemzi a most kialakult jogi helyzetet Ábrahám László szegedi ügyvéd. A törvény szövege szerint ugyanis a súlyosan gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén az okozott kár egészét át lehet hárítani a munkavállalóra.
Eddig bármilyen kártérítési per indult az egészségügyi intézmények ellen, a felelősséget nem az orvosok viselték – magyarázza Ábrahám, aki a műhiba perek szakértője. A kórházak vagy peren kívül egyeztek meg a sértett féllel, amennyiben ez nem sikerült, fizetniük kellett. Az intézmények biztosítása általában ötmillió forintig terjedt, a hibázó kollégától pedig egyhavi bérük felét vonhatták le kártérítés címén.
Ez változik meg azzal, hogy az év közepétől a kórházak ráterhelhetik a kártérítési összeget az alkalmazottjukra. Kérdés, hogy az átlag 150-180 ezer forintot kereső orvosok miből fogják kigazdálkodni az olykor 5-6 millió forintos kártérítéseket. Ábrahám László szerint ezért nagy a felháborodás az orvostársadalomban, de egyelőre a szakmai szervezeteik nem hallatták a hangjukat az ügyben.
Az orvosok is köthetnek egyéni biztosítást, ebben az esetben a biztosító állná a kártérítési összeget, ám valószínűleg a jogszabály életbe lépésével ezek a tarifák is az egekbe szöknek. Nem járnak jól a betegek sem, hiszen hiába nyernek pert egy hibázó orvos ellen, ha nincs megfelelően nagy fizetése, vagy biztosítása, nem lesz miből kifizetnie a bíróság által megítélt összeget.
Az ügyvéd szerint vannak „technikai megoldások” az új helyzetben is, így például munkaközösségek köthetnének közös biztosítást, de ez amellett, hogy belső feszültségeket gerjesztene, nem is biztos, minden esetben elegendő lenne a kártérítés kifizetésére.
A jogszabály módosítás mögött nagy valószínűséggel az a szándék áll, hogy miután az állam átveszi a kórházakat, meg akar szabadulni olyan extra kiadásoktól, mint a kártérítési perek költségei. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez az egészségügy amúgy is több felől szorongatott dolgozói, akik eddig sem tekinthetők a 2010-es „fülkeforradalom” nyerteseinek.
