A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója szerint mielőbb egységesíteni kell az egészségügyi ellátórendszert, ha gyorsan akarnak eredményeket, és minél többet szeretnének megtakarítani. Török Krisztina azt mondta: a fővárosi és a megyei kórházak átadás-átvétele zökkenőmentes volt. A következő időszakban – fél éven belül – az aktív ellátó intézmények, majd év végéig a járóbeteg-ellátó intézmények is központi kézbe kerülnek.
Kórházi helyett térségi várólista
Május elsejétől az új, térségi alapon szerveződő egészségügyi ellátáshoz kapcsolódóan fokozatosan indítják el a térségi várólistákat. A végső cél, hogy mindenki a saját térségében kapja meg a szükséges szintű és színvonalú ellátást. Minden olyan ellátást, amelynek nem kell feltétlenül a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődnie a járóbeteg-ellátás irányába tolnak. A tervezhető várólistás ellátásokra – mint a szemműtét, vagy a csípőprotézis műtét – fokozatosan kiépítik a térségi várólistás rendszert. A beteg nem egy intézmény, hanem a térség várólistájára kerül fel, ő választhatja ki, melyik intézményben szeretné megműttetni magát.
A főigazgató szerint a térségi rendszer kialakításakor ügyeltek arra is, hogy a betegek hol, milyen ellátást vesznek igénybe. A nyolc térség kialakítása, a határok meghúzása ez alapján történt. A térségi felosztást egy múlt év végén megjelent kormányrendelet rögzíti.
Nyugatközép-Magyarországhoz sorolták a főváros I., II., XI., XII., valamint XXII. kerületét, Fejér megyét, az esztergomi kistérség kivételével Komárom-Esztergom megyét, Pest megyéből a budaörsi és az érdi kistérséget.
A Nyugat-Dunántúl térségéhez tartozik Győr-Moson-Sopron megye mellett Zala, Vas és Veszprém megye valamennyi települése, továbbá Somogyból a csurgói kistérség négy települése: Inke, Porrog, Porrogszentkirály és Pogányszentpéter.
Az észak-magyarországi nagytérséghez Borsod-Abaúj-Zemplén megye – a tokaji kistérség kivételével – valamint Hevesből a bélapátfalvai, az egri, a füzesabonyi, a hevesi és a pétervásárai kistérségek tartoznak.
Északközép-Magyarországhoz sorolták a főváros III., IV., VI., XIII., XIV., XV. és XVI. kerületét, Nógrád megyét, Hevesből a gyöngyösi és a hatvani kistérséget, Pest megyéből az aszódi, a dunakeszi, a gödöllői, a Pilisvörösvári, a szentendrei, a szobi, a váci, valamint a veresegyházi, Komárom-Esztergom megyéből pedig az esztergomi kistérséget.
Az Észak-Alföldhöz tartozik Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a karcagi és a tiszafüredi, Borsod-Abaúj-Zemplénből a tokaji kistérség, Békés szeghalmi kistérségéből pedig Bucsa.
A délközép-magyarországi területhez Budapest V., VII., VIII., IX., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. kerülete mellett Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a jászberényi, a mezőtúri, a szolnoki és a törökszentmiklósi, Pest megyéből pedig a dabasi, a gyáli, a monori, a nagykátai, a ráckevei és a ceglédi kistérség – kivéve Nagykőröst – tartozik.
A Dél-Dunántúlhoz sorolták Baranya és Tolna megyét, valamint Somogy megyét – kivéve Inkét, Porrogot, Porrogszentkirályt és Pogányszentpétert -, a dél-alföldi régióhoz pedig Bács-Kiskun és Csongrád megye, Békés – Bucsa kivételével –, valamint Pest megyéből Nagykőrös, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből pedig a kunszentmártoni kistérség tartozik.
Török Krisztina szerint vannak megyék, amelyek “feldarabolódtak”, de már most sok helyről kaptak visszajelzést, hogy valós beteg-utakat, térséghatárokat alakítottak ki. A következő időszakban számítanak a háziorvosok és a gyógyszerészek közreműködésére abban, hogy mindenki tudja, különböző problémáival hová fordulhat. A tervek szerint 2013 végére, 2014 elejére elkészül az interneten hozzáférhető beteginformációs rendszer is.
Kórház nem vész el, csak átalakul
A főigazgató a kórházbezárási hírekre reagálva elmondta: egészségügyi ellátóhely nem zár be, legfeljebb profiltisztítás történik. Az intézményvezetőkkel több körben egyeztettek, illetve egyeztetnek folyamatosan. A struktúra átalakításakor a hatékonyság mellett, a biztonságos betegellátás a legfontosabb szempont – hangsúlyozta. Vannak olyan területek, amelyeknél a biztonságos ellátáshoz bizonyos társszakmák jelenlétére is szükség van. Ahhoz például, hogy egy szülésnél a szülő nő és gyermeke is teljes biztonságban legyen az adott intézményben, a szülészet mellett korszerű gyermekgyógyászatnak is lennie kell – tette hozzá.
A biztonságos betegellátás érdekében vannak intézmények, amelyek váltanak, bizonyos ellátást leadnak, míg másban fejlesztenek. Az ennek megvalósításához szükséges pályázati menetrendet már ki is dolgozták, hamarosan megjelennek az első kiírások. A főigazgató azt mondta, az egyes intézmények tudják, miként alakul a jövőjük. Az egészségügyi struktúra átalakítása idén felgyorsul, a GYEMSZI-ben pedig azon dolgoznak, hogy mielőbb egységes legyen és hatékonyan működjön az egészségügyi ellátó rendszer – mondta Török Krisztina.
Mint korábban megírtuk, a szakma korábban komoly aggályokat fogalmazott meg a Szócska Miklós nevével fémjelezett kórházreform kapcsán. Az államtitkár ugyan maga is következetesen tagadta a kórházbezárásokat, de azt elismerte, hogy a struktúra átalakítása érdeksérelmekkel és áldozatokkal is jár. A szaktárca nemrég cáfolta azokat a sajtóhíreket is, melyek szerint már 70 milliárd forint is lehet a kórházak lejárt adóssága. Idén januárban az államtitkárság egyeztetéseket kezdeményezett a beszállítókkal a tartozások rendezéséről.
