Belföld

Kegy vagy jog?

Az MSZP politikai bosszút sejt amögött, hogy az Iványi Gábor vezette közösség nem kaphatta meg az egyházi státuszt.

Az egyházzá minősítés nem jog, hanem kegy – mondta Lukács Tamás, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának KDNP-s elnöke a minapi ülésen Lendvai Ildikónak. Az MSZP országgyűlési képviselője az ATV-ben elképesztőnek nevezte, hogy a kormánypártok „kegyet gyakorolva” döntik el, melyik közösségből válhat egyház.

A szocialista politikus a bizottság ülésén többször is megkérdezte, hogy az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség miért nem kaphatta meg az egyházi státuszt, amikor széles körű karitatív tevékenységet végez, és megfelel a feltételeknek is, de nem kapott rá választ. Lendvai Ildikó úgy véli, politikai bosszúról van szó, hiszen korábban már többször elhangzott a kormánypárti politikusok részéről, hogy Iványinak el kellene döntenie, politikusként vagy lelkészként „működik”. Szerinte, ha Iványi Gábor nem bírálja a kormányt, akkor a MET is megkaphatta volna az egyházi besorolást.

Ma folytatódik a vita a parlamentben arról, hogy mely vallási közösségek kaphatnak egyházi státuszt. Lukács Tamás, a beterjesztő vallásügyi bizottság nevében felidézte, a törvény megalkotásánál először elismerték a történelmi egyházakat, de további 85 egyház ügyében kellett dönteni. Ezért megkeresték a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA), amely végül nem foglalt állást a kérdésben. Ezért egy módosítással most a bizottság hatáskörébe utalják annak eldöntését, melyik szervezet kaphat egyház besorolást.

A Fidesz frakcióvezetője pénteken azt mondta, hogy első körben húsz alatt lesz azoknak a vallási közösségeknek a száma, amelyeknek az egyházzá nyilvánítását javasolja a kormányoldal a parlamentnek. Lázár János közölte: most ezekre a közösségekre mondanak igent, de a többiekre sem mondanak nemet. A jelenlegi 14 mellett, további 17 felekezet kaphat egyházi státuszt az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága pénteki ülésén elfogadott indítvány értelmében. 

Ha az Országgyűlés módosítja a törvényt, úgy egyházként ismerik el a következő felekezeteteket: Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, Erdélyi Gyülekezet, Hetednapi Adventista Egyház, Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, Magyarországi Iszlám Közösség, Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház – Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint öt buddhista vallási közösségek (egy soron): a Tan Kapuja Buddhista Egyház, a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség, a Magyarországi Karma – Kagyüpa Buddhista Közösség, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség.

A Magyarországon tavaly év végéig egyházként bejegyzett mintegy 340 közösség közül 82 kérelmezte egyházként történő regisztrációját december 20-ig.  A parlament december 30-án 14 felekezetet ismert el egyházként előzetes kérelem nélkül.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik