Fehér ház négyzetrácsos vaskerítéssel és egy tolóajtós nagykapuval, Érd centrumától alig pár percre. Az ajtóban egy 40 év körüli hölgy vár ránk. Arca megtört, kezében egy megrágott gumilabdát szorongat. „Tele van a kert a játékaival, csak belepte a hó. Barátja, a szomszéd boxer is nagyon várja haza, fel-le szaladgál, ha jön valaki. Azt hiszi, a játszótársát hozták vissza. Üres nélküle a ház, nagyon hiányzik” – meséli szomorúan az asszony.
Kozmó lakhelye
Fotók: Kummer János
Nikolett öt és fél évvel ezelőtt vásárolta egy tenyésztőtől Kozmót, a kan golden retrievert. Kislánya, Zoé hatodik születésnapjára. Az évek alatt a négylábú a család kedvence lett. Szelíd, jámbor, barátságos természetének köszönhetően a kisebbik testvér, a most nyolc éves Dani is hamar a szívébe zárta. A gyerekek zöld cserepes, fűtött kis házat építettek neki a kert végébe, egy saját lakrészt, ahol megpihenhet a játék és futkározások után.
A kutyaól most is ott áll, a tetejét ellepte a hó, a tálak üresek, a gumicsipogók elhagyatottan hevernek szanaszét Kozmó birodalma körül. „Több mint két hete tűnt el. Hazaértem a munkából, üdvözölt, ugrált körülöttem, miközben a kocsiból behordtam a házba a bevásárlószatyrokat. Alig negyedórát töltöttem bent a házban, hogy elkészítsem a vacsoráját, de amikor visszamentem a kertbe, már nem volt ott. Hiába szólítgattam, nem jött” – emlékszik vissza a családi naptárban csak fekete napként feltüntetett január 25-ére Nikolett. A kétgyermekes édesanyja azt mondja, biztos benne, hogy behúzta a nagykaput, miután beállt a kocsival, de Kozmó egyébként sem kóborló típus. Nyugodt szívvel nyitva szokták hagyni az ajtót, eddig még soha nem szökött meg.
Képtelenség a kerítésen kijutni, ha csukva van
Eddig. Merthogy a négylábú eltűnt, ez tény. Ám, hogy miként, arról megoszlanak a vélemények. „Körbejártuk a környéket, az állatkórházakba cetliket raktunk ki, hogy eltűnt/elloptak egy öt és fél éves golden retrievert, de semmi. Nem látta senki, a telefon csak nem csörgött. Később felhívtuk a helyi ebtelepet is, hátha valaki megtalálta, és bevitte. Először el sem akartam hinni, mikor közölték a vonal másik végén, hogy: igen, érkezett bejelentés egy elveszett goldiról” – meséli Nikolett, miközben a Sirius kutyamenhely telephelye felé autózunk. Akkor még nem tudta, hogy a pillanatnyi örömöt életveszélyes fenyegetések, rendőrségi ügy és végeláthatatlan harc váltja fel.
Mire elég három nap?
A telepet – Kozmó eltűnése után egy nappal – egy középkorú, érdi férfi hívta fel, hogy talált egy golden retrievert. Állítása szerint besétált a kertjébe. A menhely vezetője, Böjtös Éva azt meséli, a megtaláló telefonon biztosította arról, hogy pár órán belül beviszi a kutyát, de hiába várták, nem jött. Még aznap visszahívták, hogy megkérdezzék, mikorra várhatják, ám nem azt a választ kapták, amire számítottak.
„Közölte, hogy nem hozza be a kutyát, mert talált neki rendes gazdát, nem olyat, amilyen a régi volt. Egy barátja szívesen befogadja, van két gyerekük, jó helyre kerül, szerető, gondos családba. Hiába mondtuk neki, hogy ez nem így működik, nem ajándékozhatja tovább a kutyát, hiszen valaki várja, lehet, keresi és aggódik a régi gazdája. Nem érdekelte. Agresszív pasas, elküldött melegebb éghajlatra, majd letette a telefont. Újra felhívtuk, figyelmeztettük a jegyzői rendeletre, miszerint köteles visszaszolgáltatni az ebet, de ekkor még agresszívebb lett. Megfenyegetett, hogy ha tovább akadékoskodom, nekem lesz bajom belőle. Három napra rá telefonált Nikolett, de sajnos ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy eltűntesse a kutyát” – mondja a Sirius telephely vezetője.
Sok kutyát keresnek Érden
A menhelyen most is több mint száz kutya van. Érdeklődve szaladnak felénk, miközben a kerítés mellett sétálunk. Ebédidő van. Az állatgondozók épp az etetőtálakat töltik meg a fagyos időben. Böjtös Éva azt meséli, mindig teltház van, de ez nem jelenti azt, hogy ne fogadnának be elveszett négylábúkat.
„Egy-kettő számára mindig van hely. Senkit nem küldünk el, főleg úgy, hogy keresheti a gazdája. Különösen a goldenek esetében. Szerződésünk van a golden retriever mentőkkel, mely szerint, ha behoznak hozzánk egy ilyen fajtájú kutyát, ők elviszik és gondoskodnak róluk. Segítenek megtalálni a gazdikat” – magyarázza védekezve Böjtös Éva. Kozmó megtalálója ugyanis Nikolettnek azt állította, valóban felhívta az alapítványt, de azok nem voltak hajlandóak befogadni a kutyát. Mindez az után történt, hogy az alapítvány megadta Nikolettnek a férfi elérhetőségét, hátha neki sikerül szót értenie vele. Nem így történt.
„Ne zaklassam, különben megbánom”
„Többször is felhívtuk. Kértük, csak hadd nézzük meg a kutyát, hogy valóban a miénk-e. Könyörögtünk, próbáltuk jobb belátásra bírni, de hajthatatlan maradt. Sőt, később már tagadott, azt mondta, nem tud semmiféle kutyáról, az alapítvánnyal sem beszélt, és hagyjuk békén. Üvöltözött a telefonban, agresszív volt, és figyelmeztetett, ne zaklassam, különben megbánom” – meséli kétségbeesve Kozmó egykori gazdája, akit szeretett kedvence hiánya mellett a kutya egészsége is nagyon aggasztja.
Kozmó, a golden retriever
„Kozmó epilepsziás. Lehűlésnél rohamok törnek rá, rángatózik, a fél teste lebénul és vonaglik a földön. Fontos lenne, hogy megkapja a gyógyszereit és a vitaminjait, különben ki tudja, látjuk-e még valaha” – mondja Nikolett, és a könnyeit törölgeti.
Volt gazdi, nincs gazdi
Az Érdi Állatkórház rendelőjében az asszisztens megerősíti, epilepsziás kutyáknál életmentő lehet, hogy megkapják a gyógyszereiket, ez a gazdája érdeke is, főképp, ahol két gyerek van, hiszen egy rohammal küzdő eb nem szép látvány. Ő is hallott Kozmó történetéről, sőt ő az egyetlen, aki látta együtt az ebet és megtalálóját. Az érdi férfi ugyanis nem sokkal az után, hogy megtalálta a kutyát, behozta a rendelőbe chipazonosításra. Leolvasták a kódot (961001000050009), de nem jutottak eredményre.
„A kocsiban ült a kutya, kimentem, hogy leolvassam a chipet. Szelíd volt, békés. Az irodában lefuttattam a sorozatszámot, de mivel nem regisztrálták korábban a chipet, nem szerepelt a rendszerben a gazdi neve. Ezután elmentek, de előtte meg felírta a címét és telefonszámát, ha esetleg valaki keresné a kutyát” – meséli az asszisztens. Arra a kérdésünkre, hogy szokták-e ellenőrizni például oltási könyvvel vagy igazolásokkal, hogy valóban azé-e az állat, aki bevitte, azt válaszolta, hogy nem jellemző.
„Nagyon kivételes esetekben történik meg, hogy lefuttatják az állatorvosok a rendszerben a chipszámot. Ha békés a kutya, azt látjuk, hogy együttműködik a gazdával és semmi gyanúsat nem észlelünk, nem az az első, hogy rögtön a leolvasót hozzuk. Ráadásul az oltási könyvről is bárki mondhatja azt, hogy elhagyta, elveszett, szerződéseket pedig már alig kötnek az emberek vásárláskor. Számunkra a legfontosabb, hogy az állat megkapja a szükséges kezelést” – feleli.
Hivatalosan még Nikolett a gazdi
Szerinte egyébként a chip sem nyújt teljes védelmet a gazdi számára, ugyanis azt bármikor átüttethetik. „Tegyük fel, hogy valaki talál egy beültetett chipes kutyát. Behozza, hogy most vette és szeretné, ha a régi gazdája helyett az ő neve szerepelne a rendszerben mint tulajdonos. Pár perc és már kész is. Kérhetünk szerződést, vagy oltási papírt, de – mint azt említettem – az előbbi okokra hivatkozva kivédhetik”. Volt gazdi, nincs gazdi. A rendszerben ugyanis mindig egy, az éppen aktuális tulajdonos van feltüntetve. A korábbiaknak nyoma sincs – tudjuk meg.
Megkérjük az asszisztenst, ellenőrizze, hogy Kozmó – azóta már regisztrált – chipszámán még mindig Nikolett adatai szerepelnek-e, vagy jelenlegi befogadója gyorsabb volt nálunk. A nap egyetlen jó híre: hivatalosan még az asszony a négylábú tulajdonosa.
Apropó hivatalos…
Nikolett utolsó reményként egy hete az Érdi Rendőrkapitánysághoz fordult, feljelentést akart tenni ismeretlen tettes ellen eltulajdonítás miatt, de elutasították.
„Közölték, hogy mivel a Sirius alapítvány nem hozható közvetlen kapcsolatba a kutyával, csupán a bejelentést tudják felvenni. Kértük, hogy hallgassák meg a menhely vezetőjét, ha tudják, kérjék el a telefontársaságoktól a beszélgetéseket, amikből egyértelműen kiderül, hogy a kutyánk annál a férfinál volt. Egyszer kimentek, meghallgatták, nekik azonban már azt mondta, hogy elengedte az ebet. A rendőrség széttárja a kezét, és azt mondják, ennél többet nem tudnak tenni. Plusz figyelmeztettek, hogy ne zaklassam az illetőt. Látványosan nem hajlandóak foglalkozni a történtekkel. Azt mesélik itt a városban, hogy a férfi ismert vállalkozó, messzire elér a keze” – teszi hozzá az asszony, aki most azt tervezi, a Tetovált Állatmentők, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság segítségét kéri, gyakoroljanak nyomást az érdi rendőrségre és rendeljenek el további nyomozást.
Kozmó nem csak egy kutya
Telefonon megkerestük mi is a férfit, az egyetlen személyt, aki tudhatja, hol van Kozmó, kihez került és van-e még esély arra, hogy Nikolették valaha is viszont lássák. Nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Először úgy tett, mintha nem tudná milyen golden retrieverről van szó, majd miután közöltük vele, hogy láttuk a hirdetést a talált ebről az állatkórházban, gyorsan a lényegre tért és kijelentette: a kutya azóta már megszökött.
Mikor megkérdeztük, hogy akkor a menhelynek miért mondta azt, hogy elajándékozta jó helyre, annyit válaszolt: „Sokan mondhatnak sokfélét. De most már tényleg mennem kell, várnak rám az ügyfelek. Ahogy besétált a kertembe, úgy ki is ment” – zárta az alig háromperces beszélgetést.
„Sokan mondják a munkahelyemen, hogy csak egy kutya, majd lesz másik. Ne bánkódjak, vegyek másikat, azt is fogom szeretni. De ő nem csak egy kutya, ezt mindenki tudja, aki gazdi. Ő Kozmó, a lányom születésnapi meglepetése, akit mindennél jobban szerettünk, és akit a mai napig visszavárunk. Hall az ember különös történeteket, hogy az elkóborolt kutyusok egyszer csak hazatalálnak. Mi is ebben bízunk minden nap. Hogy Kozmó megjelenik a kertkapunál, rám ugrik, mint régen, és minden ugyanott folytatódik, ahol január 25-én. Kisétálok a kertbe a vacsorájával, ő pedig a farkát csóválva és a kezemet nyalogatva köszönetet mond és rám néz a barna szemeivel. Ez a pillanat megéri a küzdelmet. Nem adjuk fel!”
