Amint arról csütörtökön beszámoltunk, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz fordult a Háttér Társaság a Melegekért nevű civil szervezet, miután a társadalmi vitára bocsátott egyes gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló előterjesztésben szereplő örökbefogadási űrlapok nem tartalmazzák a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, amelyet az azonos nemű párok együttélésének jogi elismerésére vezettek be 2009-ben.
A társaság rámutatott: az adatlapok a családi állapot meghatározásánál csak az egyedülállókat, a házastársakat és az élettársakat nevesítik, a bejegyzett élettársi kapcsolatot viszont nem. A szervezet korábban közölte: azon túlmenően, hogy ez gyakorlati problémákhoz fog vezetni, a tervezet jelenlegi formájában az Alaptörvény által tiltott, „egyéb helyzetre” vonatkozó hátrányos megkülönböztetést valósít meg a meleg és leszbikus párokkal szemben.
„Egyéb helyzet”
A „nekem jogom van gyerekhez” megközelítésről
Az ügyben megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, amely közölte: a Háttér jelzését a minisztérium illetékes főosztálya a csütörtöki nap folyamán megkapta, és továbbította a törvényalkotásért felelős szakágazat felé, akárcsak valamennyi civil és társadalmi szervezettől érkezett véleményt.
A tárca álláspontja szerint az örökbefogadások tekintetében, minden esetben fajra, nemre, és egyéb beállítottságra való tekintet mellőzésével, alkalmazkodva az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 21. cikkéhez, elsődlegesen a gyermek érdekét tartják szem előtt az örökbefogadás lebonyolításáért, koordinálásáért és felügyeletéért felelős szervek. Örökbefogadásnál elsősorban a gyermekek legfőbb érdekeit kell figyelembe venni – írták.
A minisztérium hangsúlyozta: ezek minden esetben a hatályos magyar és nemzetközi ajánlások, továbbá a gyermekvédelmi szakma által elfogadott szempontok figyelembevételével valósulnak meg. Az ENSZ-nyilatkozat a gyermekek jogairól világosan megfogalmazza a gyermek anya által való nevelésének a szükségességét – tették hozzá.
A minisztérium levelében emlékeztetett: az Európai Unió országaiban vitán felüli tény, hogy a gyermekek teljes testi, érzelmi, szellemi és erkölcsi fejlődése minden gyermeknek saját elidegeníthetetlen joga. Az Alkotmányban szerepel, hogy Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját – idézték.
A tárca rámutatott arra is, hogy a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény rögzíti, hogy „A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki.” A gyámhivatal – az örökbefogadás céljának megfelelően – a gyermek érdekében elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást engedélyezi – rögzítették.
A Hír24 kérdésére, hogy tervezik-e a szóban forgó adatlap kiegészítését a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményével a tárca úgy válaszolt: tekintettel a gyermek legfőbb érdekére, a hatályos szabályozásokra, irányelvekre, nemzetközi sztenderdekre és iránymutatásokra az örökbefogadás „nekem jogom van gyerekhez” megközelítését semmilyen formában nem tartják támogatandónak. Minden ilyen hozzáállás nem a gyermekről szól – szögezték le.
Azonos nemű szülők, mint erőforrás
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a még nem reagált a Háttér Társaság a Melegekért javaslataira – tudatta a szervezet levélben a Hír24-gyel, ugyanakkor hozzátették: a véleményünket csak nemrégiben, 2012. február 7-én juttatták el a tárcának. A vonatkozó jogszabály szerint a minisztériumok a társadalmi egyeztetés keretében benyújtott vélemények fogadását azonnal kötelesek visszajelzésben nyugtázni, de ilyen visszajelzés még nem érkezett. Ezen kötelezettségüknek a minisztériumok szinte sosem tesznek eleget – jegyezték meg.
Kérdésünkre, hogy milyen gyakorlati és elvi problémákat jelent, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat hiányzik az örökbefogadási űrlapokról, a társaság azt válaszolta: az érintettek, de akár a hatóságok ügyintézői is azt gondolhatják, hogy a bejegyzett élettársak nem fogadhatnak gyermeket örökbe. A szervezet szerint viszont erről szó sincs: bár közösen valóban nem fogadhatnak gyermeket örökbe, a jogszabályok alapján nincs akadálya annak, hogy a gyermeket az egyik bejegyzett élettárs egyedül fogadja örökbe.
A kategória hiányában ugyanakkor további probléma lehet, hogy az adatlapot kitöltő személyek egyszerűen nem tudják melyik kategóriát jelöljék be: élettársnak nem minősülnek, mert a Polgári Törvénykönyv szerint az élettárs fogalmába a bejegyzett élettárs nem tartozik bele, és házastársnak szintén nem, hiszen itt pont olyan kivételes területről van szó, ahol a jogszabály a házastársaktól eltérő elbírálás alá sorolja az bejegyzett élettársakat – magyarázták. Ilyen – szerintük könnyen kikerülhető – jogbizonytalanságot nem szabad megengedni – szögezték le.
Gyermeket nevelnének
A bejegyzett élettársi kapcsolat adatlapon történő feltüntetésének előnyeiről szólva azt írták: a pótlással egyértelművé válik mind az érintettek, mind a hatóságok számára, hogy az azonos nemű bejegyzett élettársak a különnemű élettársakhoz, illetve az egyedülálló személyekhez hasonlóan jogosultak örökbefogadásra.
A társaság szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt az azonos nemű párok gyermekvállalásra irányuló szándéka; jogsegélyszolgálatukhoz rendszeresen érkeznek megkeresések ezzel kapcsolatban. Kutatásuk 2010-es adatai szerint a megkérdezett 2100 meleg válaszadó több mint fele szeretne gyermeket vállalni. A többiek nemleges válasza mögött is sokkal inkább a jogi és társadalmi környezet elutasításától való félelem, semmint a gyermekvállalással kapcsolatos személyes értékválasztás áll – fejtették ki.
A Háttér Társaság a Melegekért úgy véli, a jogalkotónak az azonos nemű szülőkre, mint erőforrásra kellene tekintenie, megkönnyítve az azonos nemű párok gyermekvállalását. Ha az állam valóban komolyan elkötelezett a demográfiai probléma megoldásában, lehetővé kellene tennie a gyermekvállalást mindazok számára, akik szeretnének gyermeket nevelni – írták. Szerintük a korlátozás pont a kívánt cél ellen hat.
Kerestük az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is, hogy fejtsék ki véleményüket az üggyel kapcsolatban, de egyelőre annyit közöltek: nincs a kezükben a szóban forgó tervezet, ezért érdemi információval nem tudnak szolgálni.
