A Nemzeti alaptanterv (Nat) a hazai tartalmi szabályozás alapdokumentuma. A nemzeti köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy ,,az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására” – olvasható az OFI hoinlapján.
Az új alaptanterv egyik fontos összetevője, hogy a nevelés és az erkölcsi értékek hangsúlyozása mellett kiegészült az egyes műveltségterületek közműveltségi elemeivel. A megjelenő közműveltségi tartalmak a klasszikus három iskolaszakasz szerint rendeződnek: 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12. évfolyam.
A Nat a tervek szerint 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, az 1., 5. és 9. évfolyamon tanulók számára lép életbe.
Az új Nat-ban szerepel többek köt az erkölcstan, a hazafias és a családi életre nevelés, kitér az önkéntességre, a környezettudatosságra, a pályaorientációra, a gazdasági és pénzügyi nevelésre. Korábbi hírek szerint egy hónapos vita után várhatóan márciusban tárgyalhatja a kormány az erről szóló előterjesztést.
A mostani tíz műveltségterület kiegészül a közműveltségi tartalmakkal és kitér a kerettanterv feladatára is, az eddigi alaptantervekben is meglévő kiemelt fejlesztési területek új, a társadalmi elvárások által megfogalmazott tartalmakkal bővülnek, illetve a meglévő tartalmak kiegészülnek.
Ilyen új tartalmakként említik az erkölcsi nevelést (vagy általános iskolában e helyett a hittant), a nemzeti azonosságtudatot és a hazafias nevelést, az állampolgárságra, demokráciára nevelést, az önismeret és a társas kultúra fejlesztését, a testi és lelki egészségre nevelést. Kitér az új nat a családi életre nevelésre, a másokért történő felelősségvállalásra, az önkéntességre, a környezettudatosságra, valamint a pályaorientációra, gazdasági és pénzügyi nevelésre, médiatudatosságra nevelésre, a tanulás tanítására.
E fejlesztési területek-nevelési célok többféle módon érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulhatnak meg a köznevelés folyamatában. Egyrészt beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint. Emellett tematizálják az alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; témákat, fejlesztési helyzeteket adnak az egyéb nem tanórai keretekben folyó iskolai foglalkozásoknak, programoknak. A felsorolt területek beépítéséről a kerettantervek gondoskodnak majd – olvasható a javaslatban.
