Amikor nincs külső cenzúra, az újságíró felelősségérzete tesz szükségessé egyfajta pozitív értelemben vett öncenzúrát. Kónya Imre MDF-politikus (Magyar Hírlap, 1990. február 14.)
Igenis szükség van a jók cenzúrájára a rosszak felett. Csoóri Sándor költő (Zalai Hírlap, 1990. július 7.)
Régen a cenzúra ellen kellett hadakozni, most a rágalmak ellen. Csoóri Sándor költő (Tolnai Népújság, 1995. április 3.)
A cenzúra írni tanít. Bodor Pál író (Irodalmi Jelen, 2004/október)
A cenzúra előzetes tiltást jelent. Majtényi László alkotmányjogász (Népszabadság, 2008. november 3.)
A kommunizmusban a cenzúra korlátozta a szabadságot, most a pénz. Mészáros Márta filmrendező (Népszabadság, 2010. október 1.)
Ha az új testület szabad teret enged az uszításnak, ugyanakkor a politikai cenzúra eszközévé válik, magam is az utolsó leheletig küzdök ellene. Pelle János újságíró a Médiatanácsról (Magyar Nemzet, 2010. december 15.)
A Fidesz pártirányítás alá vette a médiát: ez – bárhogyan magyarázkodnak is – a cenzúra bevezetését jelenti. Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész (168 Óra, 2011. január 27.)
A fenyegető cenzúra első jele, hogy már a médiatörvényt is szamizdatként fogadták el. Böcz Sándor újságíró (168 Óra, 2011. február 3.)
A cenzúra akkor is korlátozza a szólást, ha nem működtetik. Fleck Zoltán jogszociológus (Népszava, 2011. március 12.)
Az 1848-as márciusi ifjak utódaiként nem azért alapítottuk a Fideszt, hogy a hatalmi önkénynek teret adó szabályozás minden nyilvános szóra a cenzúra árnyékét vesse. Molnár Péter médiajogász, volt Fidesz-politikus (Népszabadság, 2011. március 16.)
A cenzúra szövegközpontú. Ami a képen van, azt nem látja. Forgács Éva művészettörténész (Magyar Rádió, 2011. április 26.)
Ahol a sajtó erős politikai befolyás alatt van, mint például ma Magyarországon, ott a cenzúra kifejezést indokolt használni. Majtényi László alkotmányjogász (Hírszerző.hu, 2011. május 4.)
