A nagyszabású árvízvédelmi beruházás előkészítése még az idén befejeződik, jövőre pedig megkezdődhetnek a rekonstrukciós munkálatok. Magyarországon először Szegeden alkalmaznak majd mobil partfalat az árvízi védekezéshez.
A 2006-os rekordárvíz után – amikor 1009 centiméteres vízmagassággal tetőzött a Tisza – kiderült, hogy nem lehet tovább halogatni a belvárosi védelmi rendszer és a partfal rekonstrukcióját. Rések keletkeztek az 1970-es árvíz után épült beton partfalon, de a föld alatti, 1880-ban épült tégla támfal is átengedi a vizet.
A szegedi önkormányzat a belvárosi védmű kezelőjeként uniós pályázatot nyújtott be 2009-ben, az Atikövizignek pedig a központi koordinációs szerep jutott. A kétfordulós pályázat sikerrel zárult: 1,5 milliárd forintot nyertek, 321 millió forintot pedig a város ad. Az 1 milliárd 821 millió forintból új védműrendszert alakítanak ki a Tisza belvárosi szakaszán, mintegy két kilométer hosszan a klinikáktól a Bertalan hídig.
A tervek szerint egy vasbeton résfallal megszüntetik az átszivárgást az elöregedett betonpartfalon, illetve lezárják a használaton kívüli, a partfalon jelenleg átvezető és ezért komoly árvízbiztonsági kockázatot jelentő közműveket.
A munkálatok négy szakaszon zajlanak majd. A klinikák előtt megerősítik a meglévő támfalat, a régi partfalat egyedül a Stefánián bontják el: elemeire szedik szét és leemelik a mostani lépcsősor felső kétharmadát, helyén 10 méter mély vasbeton résfal készül a most meglévő támfal elé. A járdaszint megemelésével a meglévő beton partfalból csak 40 centit kell levésni. Az 1 méter 20 centis korlát mentén állítják fel árvíz esetén a mobil gátat, amely alumínium támoszlopokból és vízszintes, gumilemezes szigetelésű elemekből áll. A támoszlopok rögzítő csatlakozásait a Stefánia járdájában rejtik el. A védmű magassága jelenleg 70 centivel alacsonyabb a szükségesnél, az új partfal viszont veszélyhelyzetben 11 méter 30 centis vízmagasságig lesz majd képes megvédeni a várost.
