A jelenleg 46 esztendős Varga Ferenc 2005-től dolgozott munkaügyi felügyelőként. 2007. július 28-án a hőségriadóban elrendelt munkaügyi ellenőrzés kapcsán Kisteleken járt egy építkezésen. Ott az ügy másodrendű vádlottjának azt állította, hogy bejelentés érkezett “feketemunka” miatt, ezért ellenőrzést végez. Miután a felügyelő megállapította, hogy a két dolgozó foglalkoztatása szabálytalan, felajánlotta, hogy 20 ezer forint ellenében a jegyzőkönyveket úgy tölti ki, hogy az “mindenkinek jó legyen”. A férfi, miután a pénzt átvette, a valóságtól eltérő jegyzőkönyvet készített, amelyben az állt, hogy a két feketemunkást egy – több hónapja felszámolás alatt álló – cég foglalkoztatja alkalmi munkavállalói könyvvel, a dolgozók a dokumentumot azonban nem tartották maguknál.
Az ellenőrzés után Varga Ferenc többször kereste telefonon a másodrendű vádlottat pénzt követelve, de ő nem akart többet fizetni. A felügyelő egyszer a férfi lakására is elment, és ott ismét szabálytalanul készült jegyzőkönyv. A cégre végül 400 ezer forint bírságot szabtak ki.
A felügyelő 2008 áprilisában egy lakiteleki építkezést ellenőrzött, ahol egy egyéni vállalkozó mellett két alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozót talált. A könyvekből azonban hiányoztak az aznapi bejegyzések.
Varga Ferenc közölte a vállalkozóval – az ügy harmadrendű vádlottjával -, hogy a szabálytalanság 600-800 ezer forint bírsággal is járhat, 100 ezer forintért azonban “a probléma megoldható”. Miután a férfi fizetett, a könyvekbe utólag beírták a hiányzó adatokat, a felügyelő pedig megállapítás nélkül lezárta az ellenőrzést.
Az egyéni vállalkozónak utólag gyanússá vált a munkaügyi vizsgálat, arra gondolt, hogy álellenőr járt az építkezésen, ezért a rendőrséghez fordult. Miután Varga Ferenc tudomást szerzett a nyomozásról, felkereste a férfit azzal, hogy ha elmondja az igazat a rendőrségen, mindketten bajba kerülhetnek. A vállalkozó ennek ellenére a nyomozóhatóság előtt elismerte, hogy átadott 100 ezer forintot a felügyelőnek.
Varga Ferencet – aki a bűncselekmény elkövetését mindvégig tagadta – az ítélőtábla kétrendbeli, kötelességszegéssel elkövetett hivatali vesztegetés és hatrendbeli közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért négy év börtönbüntetéssel sújtotta.
A másod- és a harmadrendű vádlottat vesztegetés bűntettéért közérdekű munkára, illetve pénzbüntetésre ítélte a táblabíróság.
