“A beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve, a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a Mol Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény” – írta Keresztes Imre főügyész közleményében.
Emlékeztetett, a horvát államügyészség tavaly júniusi jogsegélykérelmében a Mol Nyrt. igazgatósága elnökének gyanúsítottként történő kihallgatását kezdeményezte a Legfőbb Ügyészségénél. (A Mol igazgatóságának elnöke Hernádi Zsolt, aki egyben a társaság elnök-vezérigazgatója is.)
A főügyész közölte: a horvát államügyészég adatai szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró “vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, a Mol INA-vállalat irányítására történő meghatározó befolyásszerzése érdekében”.
Nem volt rá mód
Mint a közleményben olvasható, a Legfőbb Ügyészség – a vonatkozó nemzetközi szerződés biztosította lehetőséggel élve – arról tájékoztatta a horvát ügyészséget, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat a magyar ügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mivel az Magyarország biztonságát veszélyeztetné.
Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény megtörténtét kizárni nem lehetett, ezért – a jogsegélykérelmet feljelentésként értékelve – a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. július 14-én nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el.
Felderítések
A széles körű nyomozás keretében a főügyészség számos banki- és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okirati bizonyítékokat foglalt le, illetve szerzett be, továbbá több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki – közölte Keresztes Imre.
A főügyészség a nyomozása során felderítette, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét cég egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik – írta.
A közlés szerint a Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat.
A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009 júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek – összesen 10 millió euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast&Shipping AG-vel, de ezen szerződések nem kötődnek sem a Mol-hoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.
A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a Druzsba-Adria olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve “az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbitevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében” – olvasható.
Közölték, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták azon két horvát állampolgár – közvetett bizonyítéknak minősülő – tanúvallomását, akiknek a vallomására alapítva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását.
Nem volt bűncselekmény
“Fentiek alapján az volt megállapítható, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakkal szemben, a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntettük” – írta.
Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták. Ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást – zárul a főügyész közleménye.
A horvát ügyészségi szervezet december 20-án közölte: Horvátországban továbbra is vizsgálat folyik Hernádi Zsolt, a Mol
vezérigazgatója ellen, amelynek kapcsán a horvát korrupcióellenes ügyészségi hivatal (USKOK) újabb jogsegélykérelmet juttatott el a magyar hatóságoknak. Akkor azt írták: “a vizsgálat lezáráshoz nélkülözhetetlen” Hernádi Zsolt kihallgatása, ezért december elején ismételt jogsegélykérelemmel fordult a horvát hatóság a magyar igazságügyi szervekhez.
Közölték, “mivel nem teljesült a nemzetközi jogsegélykérelem, és Hernádi Zsolt nem kérdőjelezte meg az ellene folyó eljárást”, a vizsgálatot akkor lehet lezárni, ha az illetékes magyar hatóságok eleget tesznek az USKOK kérésének, vagy a vizsgálatuk eredményéről tájékoztatják a horvát ügyészségi szervet.
