Magyarországon újra elindulhat az abortuszháború. A január elsején hatályba lépett új alkotmány egyik pontja, amely a fogantatástól védeni rendeli a magzati életet, sértő, hiszen ezzel a jogalkotással sérül a nők önrendelkezési joga – hangsúlyozta Spronz Júlia a Patent Egyesület jogásza. Az új törvénykezés nemzetközi szinten is hungarikumnak számít.
A jogász szerint ez új fejezetet nyithat a hazai magzatvédelemben, hiszen esély teremt arra, hogy az abortusz jelenlegi szabályozását alkotmányellenessé nyilváníthassák, és egy jóval szigorúbb szabályozást vigyenek keresztül.
Bár az Egyesület szerint a politikusok hangsúlyozták, hogy ennek csak szimbolikus jelentősége van, egyes nyilatkozatok és intézkedések másra utalnak. Példaként említették Semjén Zsolt KDNP-s képviselőt, aki a magzatot embertársunknak nevezte vagy éppen Gulyás Gábor fideszes képviselőt, aki többször hangsúlyozta, hogy szerinte az abortusz az élet elpusztítása, s mint ilyen számára elfogadhatatlan.
Egy felmérés szerint a magyar lakosság 65 százaléka nem változtatna a jelenlegi szabályozáson, viszont a kormánytöbbség eddig is több jelét adta, hogy korlátozná a nők önrendelkezési jogát.
Sértő plakát
Bűntudatkeltő, abortuszellenes kampány, a szegény nők abortuszára szánt elvetélt törvényjavaslat után most valódi veszély fenyegeti a nők döntési szabadságát. Spronz Júlia utalt a tavaly, uniós forrásokból indított, a kormány szerint a szülés népszerűsítéséről szóló, míg többek által abortuszellenesnek vélt plakátkampányra is.
A jogász szerint ezek a plakátok bűntudatkeltőek és manipulatívak voltak, illetve sértették a nők emberi méltóságát. A plakát miatt több hazai és külföldi orvos is felháborodásának adott hangot.
A jogász emlékeztetett a KDNP-frakció decemberi javaslatára, amelyben indítványozták, hogy ne kaphassanak támogatást majd azok a nők, akik szociális helyzetük miatt eddig ingyen vehették igénybe a terhességmegszakítást.
Az egyesület álláspontja szerint fontos megfelelően tájékoztatni a nőket a terhességmegszakítás következményeiről, mivel sok tévhit kering az esetleges mellékhatásokról.
Sokan úgy értesülnek, hogy az abortusz mellrákot okoz, vagy éppen csökkenti a következő terhesség esélyét. Az elmúlt két évtized legmagasabb színvonalon végzett kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy a legtöbb nőnek nem okoz pszichés megbetegedést az abortusz.
Nem biztonságos abortusz
Rodica Comendant, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője szerint nincs bizonyíték arra, hogy a biztonságos abortusz korlátozása növelné a születések számát. A WHO adatai szerint évente világszerte 42 millió abortuszt végeznek, ezeknek több mint fele nem biztonságos. Ennek következtében évente 47 ezer nő hal meg a világon.
Az abortusz számát csak úgy lehet csökkenteni, ha a nemi életre, a biztonságos szexuális életre való nevelés, valamint a fogamzásgátlás kérdése nagyobb hangsúlyt kap – mondta a szakértő.
Orvosi etika
A vallás- és lelkiismereti szabadságból fakadóan az orvos nem kötelezhető a terhességmegszakítás elvégzésére, kivéve, ha arra az állapotos nő életét veszélyeztető okból van szükség. Ezzel szemben valamelyest garanciát jelent, hogy minden olyan egészségügyi intézményben, ahol szülész-nőgyógyász osztály működik, garantálni kell legalább egy terhességmegszakítást végző csoport működését. Ha ezek a feltételek nem adottak, akkor megvan az esély arra, hogy a nők elutazzanak más országokba, ahol eleget tesznek akaratuknak. Vagyis beindul az abortuszturizmus.
Johanna Westeson, a Reprodukciós Jogok Központjának európai regionális igazgatója elmondta, az élethez való jog kapcsán még az emberi jogok nyilatkozatában is a születés szót használják. Vagyis a magyar alaptörvénnyel szemben a magzatot nem tekintik jogalanynak. Az abortusz elérhetősége központi eleme a nők jogainak. Magyarországnak olyan szabályozásra van szüksége, amely a nőket nem degradálja a magzat egyszerű hordozójává, hanem a magzat mellett a nők és a gyerekek védelméről is szól. Ahogy fogalmazott, a nő nem egy húsdarab vagy tároló konténer.
Hazai adatok
A terhességmegszakítások gyakoriságának csökkenő irányzata a 2008-as megtorpanást követően az elmúlt két évben tovább folytatódott. A születésszám csökkenésével együtt alacsonyabb lett a művi vetélések száma is. A 2010-es 40 500 beavatkozás csaknem 2700-zal, azaz 6,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenő irányzat a nők valamennyi korcsoportjában megfigyelhető, de a legjelentősebb mértékű a 30–39 évesek körében volt (7–8%), míg a legkisebb változás a 40 év feletti és a 20 év alatti nők művi vetéléseinél észlelhető. Mivel a születések és művi vetélések száma hozzávetőlegesen azonos arányban csökkent, 2010-ben ezer élveszületésre 448 terhességmegszakítás jutott, ugyanannyi, mint egy évvel korábban.
