A jegybankelnök fizetésével kapcsolatban – amelynek csökkentését kifogásolta az Európai Bizottság – a fideszes politikus kifejtette: ha van egy általános szabály, hogy “a miniszterelnöktől a kettes portásig” a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek maximum kétmillió forint lehet a havi fizetésük, “akkor ez alól milyen alapon tegyünk kivételt”.
Arra a felvetésre, hogy a fizetési plafonnal gyakorolnak nyomást a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és vezetőjére, Kósa Lajos úgy reagált: “Simor Andrásnak az egzisztenciális függetlensége Magyarországon közismert”. A politikus azt mondta, a jegybankelnök esetében, akinek egymilliárd forint feletti megtakarítása korábban egy ciprusi offshore cégben, most pedig “a bánat tudja, hogy hol” kamatozik, a legfeljebb kétmillió forintos fizetés nem jelent egzisztenciálisan nyomásgyakorlást.
“Inkább akkor egyezzünk ki úgy az EU-val, hogy az elveinket nem adjuk fel, de Simor Andrásnak gyűjtést rendezünk a magyar nép között, hogy ne szenvedjen” – fogalmazott ironikusan.
A bírák nyugdíjkorhatáráról szólva – amellyel kapcsolatban szintén kifogásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság – a Fidesz alelnöke közölte: nem látja értelmét annak az esetleges lehetőségnek a bevezetésének, hogy kérelemre 62 éves koruk után is tovább dolgozhassanak a bírák. “Az EU itt mellénézett”, mert a bírák nyugdíjkorhatára korábban is 62 év volt, mint mindenki másnak, csak a törvény lehetővé tette, hogy tovább bíráskodjanak – fejtette ki, hozzáfűzve: a kormányoldal nem azt mondta, hogy változik a nyugdíjkorhatár, hanem azt, hogy a főszabály mindenkire vonatkozik.
Kósa Lajos megjegyezte, az Európai Uniónak számos rendkívül tiszteletreméltó elve és szabálya van, de számos “mókás” is. Utóbbiakra példaként említette “az uborka görbületével” és a csirkeketrecek méretével kapcsolatos szabályokat. “Nagyon sok elv van: van, amelyeket mindenképpen tiszteletben kell tartani” – hangsúlyozta, hozzátéve ugyanakkor, hogy az EU sok olyan kérdésben is “kötözködik”, ami kevésbé érthető.
Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy változtatnak az egykulcsos adón – ha a nemzetközi szervezetek például azt kérik, ne 16, hanem 19 százalékos legyen az adókulcs -, a politikus azt válaszolta: nem valószínű. Nyomós érvek szólnak a 16 százalék mellett – jelentette ki.
