Rétvári Bence a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont előtt tartott rendezvényen beszélt erről. Kiemelte: nincs talán még egy olyan csomópontja a gonoszságnak a II. világháború alatt Európában, mint az auschwitzi megsemmisítő tábor.
Megítélése szerint az új magyar alaptörvény helyesen fogalmaz akkor, amikor elutasítja ezt a korszakot, és nem tekinti a magyar demokratikus államtörténet részének. A kereszténydemokrata politikus felidézte: a magyar kormány, még az ENSZ határozatát megelőzve, 2000-ben április 16-át a holokauszt magyar áldozatainak emléknapjává tette.
Kitért arra is, hogy tavaly, a magyar uniós elnökség idején fogadták el az Európa Tanács azon következtetését, amely ismét mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a holokauszt és hasonló totalitárius diktatúrák kialakulását. Rétvári szólt arról, hogy a magyar kormány az embermentő svéd diplomatára emlékezve Raoul Wallenberg-évvé nyilvánította az idei esztendőt. Az emlékbizottság munkája is segít abban, hogy a múlt tanulságait, tényeit levonják.
Auschwitz-Birkenaura, az emberiség, a művelt Európa szégyenére emlékeztetni kell, és küzdeni a felejtés ellen, hogy elmondhassuk: reménykedünk a jóban, az építésben és a békés alkotásban – erről már Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont vezetője beszélt.
Szerinte a felejtés elkerülése érdekében kiállításokat, emléküléseket kell rendezni. Akik emlékeznek “a régi szörnyű vagonokra, embertársainkra, akiket rajtuk a gázhalálba” és kényszermunkára szállítottak, azoknak kötelességük, hogy “felemeljék szavukat mindenféle új vagon ellen”.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét, az auschwitzi megsemmisítő tábor felszabadításának napját. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő nyolc méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a mintegy hatszázezer magyarországi áldozatnak, itt állították fel 2007-ben az Elveszett Közösségek Tornyát is. Az üvegtornyon azoknak a településeknek a neve olvasható, ahol az 1944-es deportálások miatt ma nincs zsidó közösség.
