A Financial Times Deutschland üzleti lap Az EU rászámol a magyar kormányra címmel ismertette az EU-eljárás menetét, és megjegyezte: Brüsszelben már arról tanácskoznak, pontosan mit is kellene tennie a magyar kormánynak ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a pénzügyi támogatásról.
A Berliner Zeitung német baloldali lap Az EU büntetőeljárást fontolgat Magyarország ellen címmel idézte Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkárt, aki elmondta: a kormány készen áll megvitatni a jogalkotás minden egyes bírált elemét, és adott esetben változtatásokat is végrehajt. Hozzátette: Európában sokan “szokatlannak érezhetik, hogy egy párt demokratikus úton kétharmados parlamenti többséget szerzett”, a kormánypártnak azonban nem róható fel, ha él is a többségével.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap Konrád György Bóvliország bóvlikormánnyal című írását közölte. Az író kifejtette: a Fidesz “állampárt, amely demokrácia nélküli pártállamot” épített fel. A szerző úgy vélte: Orbán Viktort “el kell távolítani hivatalából”, és a 2014-es választásokig szakértői kormánynak kell vezetni az országot.
A Spiegel Online Orbán országa válságban – Lecsúszik a magyar középosztály címmel közölt cikket, amelyben a szerző úgy vélte, az országot sújtó gazdasági gondok miatt különösen a középréteg szenved, a felső tízezret azonban nemigen változtatta meg a válság. A cikkíró egy gazdasági elemzőt idézve kifejtette: Magyarország nem áll olyan rosszul, mint Görögország.
Az ARD közszolgálati híradójának honlapján A magyar miniszterelnök merész játéka című írásban a szerző kifejtette: Orbán Viktor szorongatott helyzetbe került, de így is valamennyi lehetőséget nyitva tartja a kilátásba helyezett kötelességszegési eljárásokkal kapcsolatban.
Orbán Viktor politikájáról kérdezte a Le Monde című francia napilap keddi számában Martin Schulzot, akit az Európai Parlament elnökévé választottak. A Magyarországgal szembeni – “végső eszköznek” nevezett – szankciókkal kapcsolatosan a német szociáldemokrata politikus az osztrák precedens alapján arra emlékeztetett: annak a látszata, hogy kívülről akarnak a nemzeti szuverenitáshoz kapcsolódó kérdésekbe avatkozni, meg is erősíthet egy kormányt. Ennek elkerülésére szerinte Magyarországon inkább az ellenzéket kellene támogatni. “Orbánt abszolút többséggel választották meg, kétharmada van a parlamentben. Megvan tehát a teljes legitimitása, még akkor is, ha kifogásolható politikát folytat”, ugyanakkor “egyértelművé kell tenni, hogy egy demokratikusan megválasztott kormány nem tehet meg bármit”.
Az EU szankciói a magyar szélsőjobboldal malmára hajthatják a vizet – véli az Amerika Hangja (VOA) nevű rádiócsatorna, amely a honlapján közölt írásában úgy vélte, hogy “az antiszemita retorikájáról és a cigányok, avagy romák elleni fenyegetésekről ismert” Jobbik tisztségviselői múlt héten szombaton uniós zászlót égettek. Elemzők szerint Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentései, miszerint kész “érveket meghallgatni, de nem politikai nézeteket”, arra irányulnak, hogy megnyerje a második legnagyobb magyar politikai erő, a Jobbik szavazóit.
“Több magyar azt reméli, hogy Orbán az oly sok oldalról érkező nyomás hatására változat a magatartásán. De azt kevesen várják, hogy Orbán könnyen lemond a hatalomról és valós a veszélye annak, hogy Magyarország elveszíti azt a státust, hogy a volt kommunista kelet átalakulásának jelképe és a német Daimler autógyárhoz hasonló cégek kedvelt célpontja legyen” – írta főként gazdasági témájú, Magyarország, az egykori csillag elveszíti ragyogását című cikkében a The New York Times.
Orbán Viktor államalakító lépései, amelyekben bírálói egy tekintélyelvű hatalom létrehozásának szándékát látják, egyre inkább megütközést keltenek az Európai Bizottságban – írta a liberális Der Standard, amely szerint Orbán tudatosan játszik a szerződésszegési eljárás kiprovokálására. Mint a múlt héten kijelentette, eddig “csak politikai véleményeket, nem pedig érveket hallott Brüsszelből”.
A konzervatív Die Presse benyomása szerint sok magyarnak ellenszenves az európai nyomás. A Jobbik például népszavazást akar szervezni arról, hogy Magyarország lépjen ki az EU-ból, egyes felmérések szerint egy ilyen referendum sikeres volna, mivel a magyarok többsége ma elégedetlen az EU-tagsággal.
A Die Presse hasábjain közölt kommentárjában Rásky Béla rámutat: Magyarország soha nem élt át demokratikus katarzist, így aztán a magyarok rendre Messiásokra szavaztak. Már a legutóbbi Messiásnak is, aki pedig kétharmados többséget kapott, kezd lejárni a szavatossági ideje. Hogy a jobboldalon most senki sem emeli fel a szavát, az mindennél többet mond a magyar konzervativizmus állapotáról. Rásky szerint az igazi problémák alighanem csak Orbán távozása után következnek.
Az EUobserver brüsszeli hírportál részletes anyagot közölt A magyar média leckéztetése lecsúszott az uniós radarról címmel, amelyben a médiatörvény elfogadása óta bekövetkezett eseményeket vette számba a lap.
