Szentágothai-év – Agykutatók nemzetközi konferenciája Szegeden
Budapest, 2012. január 16., hétfő (MTI) – A Nemzetközi Agykutatási Szervezet (International Brain Research Organisation) és a Magyar IBRO Bizottság szegedi konferenciájával indul a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének, az iskolateremtő agykutatónak, Szentágothai Jánosnak szentelt emlékév magyarországi rendezvénysorozata. A csütörtökön kezdődődő háromnapos tanácskozásra félezer résztvevőt várnak.
Az Örökség és Jövő (From Heritage to Future) mottóval megrendezendő konferenciát az MTA Szegedi Biológiai Központja (SzBK) szervezi, a tanácskozás fővédnöke Pálinkás József, az MTA elnöke, védnökei Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Ormos Pál professzor, az SzBK főigazgatója.
“A Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáját hagyományosan évente más városban tartja, és az eseményt az adott városban dolgozó idegtudományi kutatók szervezik. Számunkra megtisztelő véletlen, hogy Szentágothai János születése centenáriumának évében a konferencia rendezési jogát – a Magyar IBRO Bizottság támogatásával – Szeged kapta. Az emlékév megünneplése kezdetben a magyar idegtudósok dédelgetett programja volt. Később Hámori József akadémikusnak, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Magyar Nemzeti Bizottság elnökének javaslatára a nemzetközi szervezet felkarolta a kezdeményezést” – ismertette az előzményeket Siklós László, a szervezőbizottság elnöke, az SzBK Biofizikai Intézetének igazgatóhelyettese, aki Szentágothai Jánost a 20. század Leonardo Da Vincijének nevezte, hiszen olyan személyiségről van szó, aki az idegtudmány számos, eltérő problémáinak eredményes tanulmányozása mellett érdeklődést mutatott az irodalom, a zene a képzőművészet és a történelem iránt.
“Anatómus volt, ám a korábbi felfogással ellentétben az agyat nem merev struktúrának tekintette, hanem működő szerkezetnek, minden sejthez, ideghez, képződményhez funkciót rendelt hozzá. Életet +lehelt+ az anatómiába. Ezt a fajta megközelítést átadta tanítványainak, akiknek ötödik-hatodik generációja nőtt fel. Olyan kisugárzása volt, hogy születése után száz évvel is érződik iskolateremtő, tehetségnevelő hatása” – emelte ki Siklós László.
Tájékoztatása szerint a konferenciát Pálinkás József nyitja meg, majd felolvassák Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, a polihisztor egykori tanítványának és munkatársának köszöntő levelét. A tanácskozás első napját Szentágothai János emlékének szentelik, amikor két szimpózium keretében egyaránt szó esik majd a hagyományokról, valamint a jövőbe mutató eredményekről.
“Sikerült az egyik aktív Szentágothai-tanítványt, az Oxfordban oktató és kutató Agy-díjas Somogyi Péter professzort megnyernünk, ő vezeti le a délelőtti emlékülést: az általa meghívott, világszerte ismert külföldi előadók tartják a megnyitó előadásokat. Wolf Singer professzor, a frankfurti Max Planck Intézet agykutatási intézetének az igazgatója A dinamikus agy – Szentágothai János nyomdokában címmel tartja egyórás plenáris előadását. Ezt követik azok az előadások, amelyek a tudós munkássága által ihletetett aktuális eredményeket mutatják be” – mondta.
Míg a délelőtti tanácskozásnak az örökség a mottója, a délutáni szimpóziumot a jövőnek szentelik, amikor hét fiatal tehetséges kutató ismerteti eredményeit, közülük három, az MTA elnöke által elindított Lendület-program nyertese. A programban további három szimpózium szerepel. Jancsó Gábor professzor, a Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a fájdalomérzés mechanizmusairól szervezett szimpóziumot.
“Kutatócsoportjával a pirospaprikában található alkaloida, a kapszaicin hatásmechanizmusát vizsgálták, és megállapították, hogy milyen receptorokon fejti ki hatását. Úgy néz ki, hogy a fájdalomcsillapító terápia egyik eszközévé válik. Nagyon érdekes lesz a péntek délutáni szimpózium, amelyen a frankfurti Max Planck Intézet biofizikai intézetének igazgatója, Ernst Bamberg professzor tartja plenáris előadást. A professzor olyan fehérjével foglalkozik, amellyel a vakság bizonyos formáját, a retinitis pigmentosát lehet esetleg majd gyógyítani. A fokozatosan kialakuló betegség lényege, hogy bizonyos fényérzékelő sejtek, a pálcikák elpusztulnak a szem ideghártyájában (retinában), ugyanakkor csökken a más típusú sejtek, a csapok fényérzékenysége is. Ennek következtében először farkasvakság, majd csőlátás alakul ki, végül a beteg elveszti a látását. Mivel a csapok hosszabban maradnak életben a degeneráció során, van esély arra, hogy ezeket a sejteket az adott fehérjével génsebészeti úton összeházasítva újra fényérzékennyé lehet tenni. Ez lesz a második nap szenzációja, a felfedezés miatt Bamberget Nobel-díjra esélyesnek tartják. A zárónapon a mindennapi stresszeinkről lesz szó. Van jó stressz és rossz stressz, egy szintén neves előadó, Daniela Jezova, a Szlovák Tudományos Akadémia alelnöke tart előadást a Janus-arcú stresszről” – összegezte Siklós László.
