A jobboldali többség jelentősen átalakította az ország közjogi berendezkedését, egyoldalúan új alkotmányt fogadott el, döntő mértékben gyengítette a hatalmi ellensúlyokat és szakított a hatalom megosztásának elvével, teszi hozzá egyúttal. A modern demokrácia ugyanis liberális, a pártok pedig versenyeznek. Ebben az értelemben pedig a demokrácia válságba jutott.
„Még mindig nem állítható, hogy teljesen megszűnt volna, de súlyos válságban van. Az Orbán Viktor vezette Fidesz eredményes kísérletet tett a demokrácia liberális és konszenzuális komponenseinek lerombolására a „többségi demokrácia” nevében. Sőt, ezen is túlment, mert a független intézmények kiiktatásával még a többséginek nevezett, illiberális demokrácia is veszélybe került. A „többség” ma már csak suta hivatkozás a saját hatalmát mindinkább bebetonozni igyekvő új pártállami vezetés számára egy olyan országban, ahol az állampolgárok minősített többsége szerint a dolgok rossz irányba mennek” – jelzi még Bozóki.
Az antiliberális és demokráciaellenes fordulat nem a semmiből érkezett: több más mellett a korábbi hektikus reformpolitika és persze a korrupció, mint kísérőjelenség is az okok közé sorolható. De súlyos gond „a demokrácia leszűkítése a pártok versengésére (más néven: a pártokrácia jelensége), amely kiölte a civil részvételi hajlandóságot, a teljesítményelv érvényesülését, és megutáltatta az emberekkel a politikát”. Ide sorolható még a befolyásos társadalmi csoportok privilégiumainak továbbélése, amely széttörte a szolidaritás hálózatait, hiteltelenítette a demokráciát; és persze a fentiekkel összefüggésben, a gazdasági reformok kudarca, amely védtelenné tette az országot a 2008-ban kirobbant világválság idején.
„Minden fent leírt probléma ellenére az ország viszonylag sokáig – egészen 2006 derekáig – a demokratikus konszolidáció sikertörténete volt. Mára azonban azzal szembesülünk, hogy a rendszer megfagyott, és a demokratikus konszolidációt az autokratikus „fordulat éve” követte. Lehetséges-e visszaforgatni a történelmet? Vissza lehet-e térni az autokratikus rendszerbe az Európai Unió teljes jogú tagállamaként?”
(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható!)
