A tél elhagyhatatlan velejárói a szezonálisnak is tekinthető megbetegedések, mint például az influenza, a megfázás. A kellemetlen tünetek mellett az ártatlannak tűnő „majd elmúlik” torokfájás vagy láz ugyanakkor komoly szövődményekkel végződhet.
Sorozatot indítunk, ahol mindenki számára érthetően, logikusan mutatjuk be szervezetünk harcát a vírusok és baktériumok ellen, mert úgy véljük, könnyebben felvehetjük a kesztyűt, ha tudjuk, mivel állunk szemben. A továbbiakban alapvetően egészséges szervezetből indulunk ki és kizárólag a téli időszakra jellemző vírusos illetve bakteriális megbetegedésekkel foglalkozunk.
Könnyű célpont
Kezdjük azzal, hogyan betegszünk meg? Az emberi szervezetet nyugodtan elképzelhetjük úgy, mint sejtek milliárdjainak jól szervezett, szocializált társadalmát. Mindegyiknek megvan a maga szerepe, jókora részük például a test védelmi rendszeréért felel.
Ezt a védekező mechanizmust nevezzük immunrendszernek, amelynek feladata egyrészt meggátolni külső „ellenség”, a vírusok és különböző baktériumok bejutását a testünkbe. Ha pedig sikerült áttörniük a külső védelmet, immunrendszerünk újabb egységei lendülnek támadásba: megkeresik és elpusztítják a behatolót – magyarázza az FN24-nek Tarpay Ádám általános orvos.
A védelem sikerét számtalan külső és belső körülmény befolyásolja még erős, kóros betegségben nem szenvedő embereknél is. A kórokozók támadásakor nagyon fontos a fizikai és lelki állapot, az aktuális vitaminfeltöltöttség, de az általános állóképesség is. Egy túlsúlyos, egysíkúan táplálkozó vagy lelki gondokkal küzdő ember sokkal könnyebb célpont.
Szélesre tárjuk a kaput
Sok múlik természetesen a „támadók felkészültségén” is, vagyis hogy egyes vírus vagy baktérium mennyire virulens, azaz mennyire képes megbetegíteni adott szervezetet. Számít az is, hogy az immunrendszer találkozott-e már az adott kórokozóval. Ha igen, felkészült a fogadására és jóval könnyebben legyőzi, mint az ismeretlen ellenfelet.
Na, de mi köze mindehhez a télnek? Tipikus szezonális megbetegedésnek tekinthetjük az influenzát, a hagyományos náthát és ezek különböző szövődményeit. Kórokozóik szaporodásának és terjedésének kifejezetten kedvez a hideg – de nem fagyos -, nyirkos idő, és mivel többnyire cseppfertőzéssel terjednek, az egyre több beteg ember tovább segíti térfoglalásukat.
A másik oldalon pedig ott az ilyenkor jellemző vitaminhiány, valamint hogy „civilizált életmódunk” miatt valljuk be, nagyon is elpuhultunk. Életünk nagy részét szabályozott hőmérsékleten töltjük, majd a lakás, a munkahely 21-25 Celsius-fokos hőmérsékletéből a kinti hidegbe lépve szervezetünk szinte sokkot kap. Nem vagyunk felkészülve a támadásra, nyálkahártyánk kiszárad, amivel szélesre tárja a kaput a fertőzések előtt. Erre mondják, hogy a téli időszakban fogékonyabbak vagyunk a megbetegedésekre…
Ha harcra kerül a sor, egyik fél sem válogat az eszközökben. Erről lesz szó következő cikkünkben.
