2010. október 4-e. Egy felejthetetlen dátum, egy ipari szerencsétlenség, mely 10 emberéletet követelt. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa lassan másfél éve írta be magát a magyar történelembe, de azóta is érezzük mind környezeti, mind élettani hatását.
Tragédiák sora
A Mal Zrt. vörösiszap tározójának átszakadásával családok mentek tönkre, sok esetben egy egész élet munkáját sodorta el a lúgos lavina. Az ökológia károk az egész Ajkai-kistérséget érintették, de a folyók által közvetve távolabb is pusztítást végzett a zagy. Többek között a Marcal állat- és növényvilágában, mely gyakorlatilag teljesen kipusztult. Akkor a lúgos vizet, és így a magas PH értéket savas gipszporral és ammónium-nitrát műtrágyával próbálták semlegesíteni a szakemberek, de ennek hatásai máig vitatottak.
A Reflex segít…
A Reflex Környezetvédő Egyesület új programja a Marcal revitalizációját szeretné elősegíteni, ezért a társaság megkezdte a folyó táplálékláncának vizsgálatát. A projektnek egy szemléletformáló fejezete is van, a reflexesek ugyanis a folyó védelméről önkormányzati vezetőknek, civil szervezeteknek tartanak majd fórumokat, de iskolákba is ellátogatnak különböző vetélkedőkkel, melyeknek fő témája természetesen a Marcal lesz. „A Marcal kotrása már megtörtént, vagyis most mintha egy fürdőkád effektusnál tartanánk: van egy tiszta medrünk, egy tiszta folyónk, csak meg kell töltenünk élettel” – mondta Lajtmann József, az egyesület elnöke, aki érdekességképpen azt is hozzátette, hogy valaha ebből a víztömegből fogták ki a legnagyobb domolykót.
Az egyesület szeptember végéig tartó programját a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás pályázata is támogatta, mintegy 2 millió 78 ezer forinttal.
