Fotó: MTI / Balázs Attila
Önkorik köszönik, nem kérik
Nem mozgatta meg a településvezetők fantáziáját az ebadó. A Hír24 érdeklődött a budapesti kerületeknél és a nagyobb magyar városok önkormányzatainál, de úgy tűnik, a leánykori nevén ebrendészeti hozzájárulást egyelőre sehol sem szeretnék bevezetni. Bár nem mindegyik település reagált megkeresésünkre, az elmondható, hogy a legtöbb budapesti kerületben, illetve Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Siófokon, Pécsett és Székesfehérváron idén biztos, hogy nem lesz ilyen jellegű adó. Sőt: utóbbi településen jövőre sem. Néhány város azonban nem tudott ellenállni és bevezette a hozzájárulást: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértó, a csongrádi Mindszent, a baranyai Mohács és a somogyi Kaposvár például már megnyomta az igen gombot.
Ebadó és menhely – nincs összefüggés
A napokban szárnyra kelt pletykát, miszerint egyre több kutyát visznek menhelyekre az adótól idegenkedő gazdák, a Fővárosi Közterület-felügyelet Ebrendészet vezetője határozottan cáfolta. Kozma Tamás a Hír24 kérdésére elmondta: arányaiban most sincs több kutya az Illatos úti menhelyen, mint korábban volt, és a bent lévő ebek sem a hozzájárulás miatt kerültek be. Január végén ugyan egy átlag hónaphoz képest másfél-kétszer annyi kutyát vittek az Illatos útra, ám ezek az állatok főként a szilveszteri petárdázás miatt csatangoltak el hazulról. A kötelező chipezés miatt azonban már kb. 50 százalékuk visszakerült a gazdájához.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Idegenszívű ebek, szevasztok!
Az ebrendészeti hozzájárulás évente maximum hatezer forint lehet. Tehát havonta ötszáz. Nagyjából két közepes minőségű kutyatáp-konzervből kijön. Az adó a veszélyessé nyilvánított állatok esetében drágább – itt évi húszezerrel kell számolni. Aki azonban magyarszívű őshonos vagy veszélyeztetett magyar fajtába tartozó törzskönyvezett ebet, vagy mentő-, jelző-, nemzetbiztonsági- vagy közfeladatokat ellátó-, vakvezető-, rokkantsegítő- vagy terápiás kutyát tart, esetleg menhelyről örökbe fogad, annak nem kell fizetnie. A befolyt pénzt az önkormányzatoknak a menhelyek, állatvédők, és más ebügyekkel kapcsolatos intézkedésekre kell fordítani – hangzik a jogszabály.
Szörnyű példa, svájci sapka
Az ebadó egyébként néha igazán brutális is tud lenni. A valamivel több mint kétezer fős svájci Reconvilier településen például évente nagyjából 10 ezer forint értékben határozták meg a magyarországihoz hasonló hozzájárulás összegét. Aki nem fizet, annak háziállatát pedig egy 1904-es törvény értelmében a településnek joga van megölni. Erre figyelmeztették is a lakosokat. Ez utóbbi nem bizonyult jó ötletnek, ugyanis a felháborodott gazdik azóta halálos fenyegetésekkel rémisztgetik a település vezetőit.
