Épp ezért a MÖSZ – a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületével közösen – azt javasolja a helyhatóságoknak, hogy ne vessék ki az ebadót.
Ez egyébként nem hoz semmilyen pluszbevételt a településeknek, sőt többletkiadást jelent, hiszen a jószágok összeírásához olyan szakembert kell alkalmazni, aki ismeri a kutyafajtákat, és el tudja dönteni, melyik tartozik a veszélyes kategóriába. Az adóirodáknak is többletfeladatot jelent az új szabályozás, és kérdéses, miként követhető, hogy a befolyt bevételt valóban a megfelelő célra költötték – olvasható a sajtóközleményben.
A két szervezet figyelmeztetett arra, hogy december óta növekedett a gazdátlan ebek száma, számos menhely pedig januárban már nem tudott kutyát befogadni. Azzal pedig, hogy az örökbefogadott kutyáknál az új törvény nem ír elő sem mikrocsip-alkalmazást, sem ivartalanítási kötelezettséget, kivédhetetlenné teszi a visszaéléseket, és nem képes megakadályozni a nem kívánt szaporulat újratermelődését.
Mit mond a törvény?
A jogszabály szerint az önkormányzatok háromévente kötelesek összeírni a településen fellelhető ebeket, és utánuk a tulajdonosokra adót vethetnek ki. Évente legfeljebb 6000 forint, a veszélyes jószágok után pedig 20 ezer forint lehet az ebadó összege. Kivételt képeznek a fajtatiszta, törzskönyvezett őshonos magyar fajták, a munkakutyák, a terápiás kutyák, valamint a menhelyekről és sintértelepekről örökbefogadott és ivartalanított kutyák. A bevételt az önkormányzatok kötelesek ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására fordítani.
