Belföld

Kardforgató szamuráj a Mecsekben

Magyar feleségével jelenleg is Pécsett él az utolsó szamurájok egyike. Suzuki Kimiyoshi több mint húsz éve érkezett Magyarországra. Most harcművészetet oktat.

A Mecsek oldalban bújik meg az utolsó szamurájok egyikének, Suzuki Kimiyoshinak egyik legféltettebb szentélye, az otthona. A baranyai családi házban nemcsak vendégek, hanem igazi szamurájok is megfordulnak rendszeresen.

Suzuki Kimiyoshi több mint 20 éve oktat, először 1986-ban jött Magyarországra, itt ismerkedett meg feleségével, és nemsokára itt telepedett le. Sok mindent hozott magával Japánból, többek között nagyapja fényképét, aki még az 1870-ben megszűnt szamurájok rendjébe tartozott. Mostanra ő lett Kimiyoshi példaképe.

A japán mester, amikor Magyarországra érkezett, nem is gondolta, hogy ekkora érdeklődés lesz a kardforgatás iránt. „Először a szomszédos gyerekek akartak karatézni tanulni. Később azonban már nemcsak gyerekek, hanem felnőttek is jöttek kardvívást gyakorolni” – mondta a Pécs Tv-nek.

Háza alagsorában van egy edzőterem. Kimiyoshi itt szokott gyakorolni tanítványaival, fa- és bambuszkardokat használnak. A mai nevén a kendzsucu egyike azoknak a harcművészeti ágaknak, melyekkel ölésre képezték ki a szamurájokat. A fegyelem tehát elengedhetetlen a japán mester tanóráin.

Kendzsucu, a kardforgatás művészete:
A szamurájok a kardforgatást valóságos művészetnek tekintették, melynek lényege számukra nem az erőteljes vagdalkozást, hanem a helyzet hidegvérű mérlegelését, a villámgyors támadást és tévedhetetlen biztonságú találatot jelentette – írja egy a témával foglalkozó portál. A kendzsucunak nevezett kardforgató művészet arra törekedett, hogy az ellenfelet meglepetésszerű támadással bénítsa meg: egyetlen vágással találja el a nyakát, egyetlen döféssel az oldalát, vagy egyetlen csapással vágja le az egyik végtagját.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik