Az elmúlt napokban nagy port vert fel és nagy sajtóvisszhangot kapott két védőoltással összefüggő ügy is. Egyrészt annak az ópusztaszeri házaspárnak a története, akiket első fokon elmarasztalt a bíróság, mert megtagadták a kötelező védőoltások beadatását gyermeküknek, és másodfokon is be akarják perelni az államot, hogy álláspontjuknak igazat szerezzenek. Másrészt annak a fiúnak az esete, akinek öt év után húsz milliós kártérítést ítélt meg a taláros testület, miután úgy látta: összefüggés van a fiúnak beadott hepatitis B vakcina és a között, hogy utána a fiatal kerekesszékbe kényszerült.
Védőoltás helyzetkép
Tombácz Zsuzsanna, az ÁNTSZ Csongrád Megyei Kirendeltségének járványügyi osztályvezetője a Szeged24-et arról tájékoztatta: Magyarországon mintegy tíz védőoltás kötelező, amely európai viszonylatban soknak számít. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, ez nem véletlenül van így, mert egy ország járványügyi biztonságát a védőoltások alapozzák meg, és a rendszeres uniós jelentésekből kiderül: a védőoltásoknak köszönhetően Magyarország nagyon jó helyen áll ezen téren. A főorvos példaként Ausztriát és Romániát említette, ahol elmondása szerint időnként kanyaró járványok vannak, lévén ezekben az országokban az ez elleni vakcina beadása nem kötelező. Tombácz Zuzsa azt is elmondta: Magyarországon szinte száz százalékban tudják teljesíteni az oltottságot, amely egyébként „ horrorisztikus összegbe kerül,” több milliárd forintot költ rá az állam.
Kockázat és haszon
A járványügyi osztályvezető szerint nehéz bizonyítani, ha egy vakcinától lépett fel szövődmény. Az ilyen eseteket az Országos Epidemológiai Központ oltóanyag ellenőrző főosztálya vizsgálja. A kerekesszékbe kényszerült fiú esetéről Tombácz Zsuzsa úgy vélekedett: egymillió esetből egy az esély, hogy ilyen előforduljon, igaz, annak az egy embernek a vesztesége ilyenkor száz százalékos. Ugyanakkor a főorvosnő hangsúlyozta: a járványügyi szakemberek a kockázat és a haszon elvét nézik a védőoltásoknál, azaz azt, hogy miután súlyos, akár halálos kimenetelű fertőző betegségről van szó a kötelező védőoltások esetében, a cél az, hogy egy populációban minél többen védettek legyenek, hiszen egy ország egészségügyi biztonsága függhet ettől. Az oltásmegtagadó ópusztaszeri szülők azzal védekeznek: nagyobb lenne a vakcinák mellékhatásainak kockázata, mint az, hogy rég „letűnt betegségektől rettegnek.” Tombácz Zsuzsa szerint azonban ez „butaság”, mert épp azért tűntek el a rettegett betegségek, mert szinte száz százalékos a beoltottság az országban. A főorvosnő elmondása szerint miután a körülötte lévők megkapták a szükséges vakcinákat az ópusztaszeri házaspár gyermekét egyelőre védi az úgynevezett „nyáj-immunitás”, azaz nem kapja meg a súlyos fertőző betegségek zömét. Azonban például a tetanusz fertőzés esetében ez nincs így. Ez egy bakteriális toxin által okozott erős merevgörccsel járó bénulás, és ha a gyerek például megsérül és elfertőződik, ez kezeletlen esetben akár halálos is lehet. – figyelmeztetett a szakember.
Járványügyi történelmi leckék
„Minden igaz, de az ellenkezője duplán” -reagált a Szeged24-nek az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal(OTH) járványügyi főosztályvezetője az ópusztaszeri család ügyével kapcsolatban. Ócsai Lajos is azt mondta: igaz ugyan, hogy a nagy járványokat okozó, sok áldozatot szedő gyermekbetegségek hazánkban letűntek, de éppen a védőoltásoknak köszönhetően. A főosztályvezető egy több mint tíz évvel ezelőtti orosz példát említett, amikor az ottani lakosság zöme nem oltatta be gyermekét diftéria ellen, amelynek az lett a következménye, hogy több mint ötvenezren betegedtek meg, és négyezren haltak meg az ezt követően kirobbant járványban. Ugyanez a helyzet a kanyaróval is – magyarázta a főorvos, utalva arra az angol orvosra, aki összefüggésbe hozta a kanyaró elleni vakcina lehetséges szövődményét az autizmussal. Az ópusztaszeri házaspár ezt is hangsúlyosan emlegette.
Ócsai Lajos azonban azt mondta: bár az elméletet nem sikerült bizonyítani, az lett a következménye, hogy nem csupán Nagy-Britanniában, más országokban is “leszoktak” az emberek a kanyaró elleni védőoltásról, amely után ez a kór újra felütötte újra a fejét. Tavaly épp Bulgária volt a “sláger” a kanyaró járványban. A rubeola, azaz a rózsahimlő például sokáig a terhesek rettegett betegsége volt, de a védőoltásnak köszönhetően Magyarországon az 1980-as években született utoljára emiatt rendellenességgel baba – sorolta tovább a járványügyi főosztályvezető.
Káros esetek
Ami a 13 éves korban beadott hepatitis B elleni vakcinát illeti: erre azért van szükség, mert ha valaki átesik a fertőzésen az hordozóvá is válhat, a betegség szexuális úton is terjed, megfertőzheti a magzatot is, és akár annak halálhoz is vezethet. Annak a fiúnak az esetére, akinek első fokon 20 millió forintot ítélt meg a bíróság, mert úgy látta: a kamasznak a hepatitis B vakcina okozta a bénulását Ócsai Lajos úgy reagált: szolgálatuk is kivizsgálta a fiú ügyét, de ők nem találtak ok-okozati összefüggést, és a bíróság sem kereste meg őket.
A főosztályvezető szerint egyébként a káros összefüggéseket csak úgy lehetne bizonyítani, ha bizonyos védőoltások száma után megnőnének a szövődményes esetek is, ilyenről azonban nincs szó. A kamaszfiú esete elszigetelt, amely adódhatott egyedi érzékenységből vagy egy vírusfertőzéssel történő véletlen egybeesésből- vélte a főosztályvezető. Ez a probléma, a Guillain-Barré szindróma az idegek hüvelyét károsítja, azt azonban senki sem tudja, hogy mi a betegség konkrét kiváltó oka – magyarázta a szakember.
Nem érdemes visszamenni a középkorba
Ócsai Lajos szerint az elszigetelt esetek ellenére a védőoltások nélkül komoly veszély fenyegetné az emberiséget, a járványok óriási méretben szednék áldozataikat. Magyarországon például 1938-tól van diftéria elleni oltás. Az előtte lévő évtizedben a gyerekek mintegy harminc százaléka az öt éves kort sem élte meg, felük a védőoltásokkal megelőzhető betegségekbe halt bele. Az ötvenes években pedig még nem volt kanyaró elleni vakcina, és betegségben évente mintegy száz gyermek halt meg – sorolta a példákat a járványügyi szakember. Ócsai Lajos szerint tehát “vissza lehet menni a középkorba, de nem érdemes.”
Hangulat és szankciók
A főosztályvezető szerint a járványügyi szakemberek időnként érzékelik, hogy felerősödnek a védőoltás ellenes hangok, de eddig nem volt soha olyan politikai akarat, az országban amely teret engedett volna ezeknek a nézeteknek. A főosztályvezető elmondta: a védőoltás megtagadása szabálysértésnek minősül, ahol félmillió forintos is lehet a kiszabott bírság, mely többször is ismételhető.
Lecsukni ezért pedig akkor lehet valakit, ha nem fizeti be a pénzt, és ezt váltják át börtönbüntetésre. Ócsai Lajos elmondása szerint erre is volt példa itthon: körülbelül négy évvel ezelőtt egy Kaposvár melletti “fényevő” szülőpárt ültettek le, és vették el tőlük gyermeküket, mert túl azon, hogy nem adtak enni rendesen a gyereküknek, a védőoltásokat is megtagadták, amelyet a bíróság súlyosbító körülményként értékelt.
