Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa fordult az Alkotmánybírósághoz, kifogásolva a szabályozást. Szabó Máté szerint a rendelkezéssel a kaposvári önkormányzat érdemi alkotmányos indok nélkül korlátozta kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek alapjogait.
Az AB megállapította, hogy ha valaki a a gyűjtőedényekből szemetet vesz ki vagy guberál, az nem tartozik a szemetelés fogalomkörébe. “E cselekmények szabálysértéssé nyilvánításával az önkormányzat túllépett jogalkotó hatáskörének az alkotmányban és a törvényekben biztosított keretein” – véli a testület.
Az Alkotmánybíróság tekintettel volt arra, hogy “a guberálási tevékenység többnyire az életben maradáshoz szükséges javak megszerzésére irányuló, mások jogait és a közrendet nem sértő, kényszerű cselekvés, amelynek a társadalomra való veszélyessége nem állapítható meg.” Ezért az a rendeleti szabály, amely pénzbírsággal (és annak meg nem fizetése esetén a személyi szabadságot korlátozó közérdekű munka és elzárás kiszabásával) fenyegeti a guberálókat, súlyosan veszélyezteti az érintett magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók létfenntartását – indokolja döntését a testület.
Hangsúlyozták azt is, hogy ha az önkormányzat szabálysértéssé nyilvánítja az ilyen cselekményeket, azzal a hajléktalan, egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket stigmatizálja, ami hátrányos megkülönböztetést okoz.
Módosítanak, de a tilalom marad
Kaposvár önkormányzata kész módosítani a jogszabály megfogalmazásán, de guberálni továbbra is tilos – reagált a városháza szóvivője az Alkotmánybíróság döntésére.
Répás Orsolya az MTI-nek azt mondta: a guberálás mint létforma továbbra sem lesz engedélyezve Kaposváron, mert minden rászoruló, aki kér, az segítséget is kap az önkormányzattól.
“Ha a jogszabály megfogalmazása nem megfelelő, akkor módosítjuk, de a szemét szétszórása, a környezet ilyen szennyezése és a romlott étel fogyasztása továbbra is tiltott lesz Kaposváron, főként a guberálók egészségének érdekében” – tette hozzá a szóvivő.
