A jövő évi költségvetés elfogadásával hétfőn törvénybe foglalták a magánnyugdíj-pénztári járulék átirányítását az állami nyugdíjbiztosítási alapba. Így a nyári nagy átállást követően még a privátban maradt uszkve százezer magánnyugdíj-pénztári tag 2012-es, összesen 48 milliárd forintnyi befizetése az államkasszát gazdagítja majd.
„Egészen biztosan alkotmányellenes ez a lépés – mondja Kolláth György alkotmányjogász az FN24-nek. – Ennek megfelelően előbb-utóbb el is fog bukni a magánnyugdíj-pénztári befizetések államosítása. Hosszú menetelés lesz, közvetlen út nincs. Kivéve, ha Magyarország úgy fél év múlva olyan ultimátumot kap a világtól, ami egy a mostaninál belátóbb, együttműködőbb kormányt segít hatalomra. De ameddig nincs a jogállamiságot, a tulajdont és a piacgazdaságot tisztelő kabinet, ami visszacsinálná az elmúlt másfél év e téren hozott döntéseit, marad a végeláthatatlan jogi út, s előfordulhat, hogy a következő kormánynak kell majd helytállnia Orbánék döntéseiért.”
Kolláth György
Fotó: Kummer János
Az algoritmus: miután az Országgyűlés elfogadta a törvényt, az államfő dönt arról, hogy kihirdeti, Alkotmánybíróságra küldi, vagy újratárgyalásra visszaadja azt a Háznak. Schmitt Pál gyakorlatát ismerve a köztársasági elnök nyilván nem támaszt kifogást, a törvény hatályba lép. Ezt követően lehet ismét szerepe az Alkotmánybíróságnak.
Szabó a mentsvár
Idén még bárki nyújthat be indítvány a taláros testülethez, de január elsejétől ezt kizárólag a kormány, a képviselők huszonöt százaléka vagy az ombudsman teheti meg. „A kormány nyilván nem támadja meg a törvényt, a képviselők negyede meg nem jönne össze, csak a Jobbikkal, de hát demokratikus ember nem közösködik velük – állítja Kolláth. – Az lenne a legcélszerűbb, ha Szabó Máté ombudsmanhoz fordulnának az érintettek, s kérnék, ő támadja meg a törvényt az Alkotmánybíróság előtt. Külön szerencse, hogy Szabó Máté vélhetően képes lesz úgy megfogalmazni a beadványt, hogy az ne legyen kapásból visszautasítható. Ha ő sem ér célt, és csak ekkor következhet a nemzetközi színtér: Strasbourg. Az új összetételű Alkotmánybíróság kezdi egyre komolyabban venni a Római Szerződést, az európai emberi jogi egyezményt, különösen annak strasbourgi, a tulajdonvédelmet középpontba állító gyakorlatát. Ha ennek ellenére nemzetközi fórumra kerül a magyar magánynyugdíj-pénztári vagyon ügye, mire ott döntés születik, előfordulhat, hogy egész más összetételű kormány vezeti majd az országot, s lesz kénytelen helyt állni Orbánék döntésért.”
Kolláth azzal indokolja a törvény tarthatatlanságát, hogy járulékként befizetett pénzért járandóság dukál. „A kormány adóvá transzformálta a magánnyugdíj-pénztári tagok befizetését, ez pedig a jogalkotás jogával való visszaélés. Hiszen a tartalom lényegi változtatása nélkül csupán címkét cseréltek. A rendszerváltó alkotmány sarkalatos pontja volt, hogy tulajdont kisajátítani kizárólag közérdekből és teljes anyagi kártalanítás mellett lehet. Itt meg úgy vettek el, hogy semmit nem adnak cserébe.”
Tessék újrázni!
A január elsején hatályba lépő új alkotmánybírósági törvény nyomán hatályukat veszítik az Alkotmánybíróság határozatai. A 2012 előtt született beadványok szerzőit januárban levélben értesíti majd az AB főtitkára, hogy amennyiben nem újítják meg kérésüket, megszűntnek nyilvánítják azt.
Az Alkotmánybíróság kérelemre, de akár hivatalból is megteheti, hogy egyesíti az azonos tárgykörben született indítványokat – így a nyári és a minapi einstand kapcsán érkezett panaszokat is. „Szinte biztos vagyok benne, hogy a testület bokorban kezeli majd a magán-nyugdíjpénztári egyes és kettes törvényt, hiszen egyik a másik folyománya – így Kolláth. – Remek kommunikációs menekülőút az Alkotmánybíróság számára, hogy azt mondhatja: az elsővel megvártuk a másodikat.”
