A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke arra reagált, hogy Magyarország a péntekre virradóra tartott uniós csúcson nem jelezte csatlakozási szándékát ahhoz a kormányközi szerződéshez, amelyet az euróövezeti országok és több további európai uniós tagállam köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására.
Gyurcsány Ferenc szerint ezzel a kormányfő történelmi hibát követett el, gyengítette, eltávolította az Európai Unió centrumától, így végső soron az elmúlt húsz év legkártékonyabb külpolitikai döntését meghozva “az unióból való kiiratkozás szélére sodorta” Magyarországot. Ezt kérdésre válaszolva azzal egészítette ki: a magyarral szemben az euroszkeptikus brit álláspont senkit sem lepett meg, de Európa türelme fogytán van azokkal az államokkal, amelyek nem hajlandók elkötelezni magukat a mélyebb együttműködés mellett. “Ráadásul a Teleki téri piac nem azonos a Cityvel, a magyar forint az angol fonttal, Orbán Viktor pedig David Cameronnal. Amit az európai GDP 14 százalékát előállító britek megtehetnek, mi nem” – jelentette ki.
A döntés rövid távú kockázataként említette, hogy a kormánynak az Európai Unióval is meg kell állapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokkal egy időben. “Azzal, hogy most Orbán Viktor szembement az unió többségének közös, az uniót megerősíteni szándékozó (…) döntésével, végtelenül megnehezítette önmaga és országa sorsát is. Nem nehéz elképzelni, mi lesz az unió viszonya Magyarországhoz, amikor segítséget kérünk” – fogalmazott.
A DK elnöke hangsúlyozta: mivel a szerződéshez csatlakozást úgyis a parlamentnek kell jóváhagynia, a kormánynak lehetősége lett volna, hogy előzetesen világos – támogató – álláspontot képviseljen ebben az ügyben.
Gyurcsány Ferenc most azt sürgette, hogy az Országgyűlés ne várjon a tavaszi ülésszakig, hanem még idén tűzze napirendjére a kérdést, ugyanis a miniszterelnök véleményével szemben ezzel nem lehet várni márciusig.
Arra is kitért, hogy a magyar kormány az elmúlt pár napban minden lehetséges álláspontot elfoglalt már a szigorúbb költségvetési fegyelmet előíró uniós szerződéssel kapcsolatban “a támogatástól a teljes elutasításig”. Mint mondta, csütörtökig Martonyi János külügyminiszter amellett érvelt, hogy Magyarország támogatja az uniós alapszerződés módosítását, majd Orbán Viktor ezzel gyökeresen ellentétes álláspontra helyezkedett Brüsszelben, végül “délelőttre ez a nem talánra módosult”.
Péntek reggeli bejelentés szerint az euróövezeti országok és több további európai uniós tagállam – összesen huszonhárom – kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására. Négy euróövezeten kívüli EU-tagállam nem jelezte csatlakozási szándékát: Nagy-Britannia, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Svédország.
A magyar álláspontot Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta, hogy az Országgyűlésnek meg kell vitatnia ezt a kérdést, mert a megállapodás tartalma a nemzeti szuverenitást is mélyen érinti. A csehek és a svédek is azt jelezték, hogy döntés előtt konzultálniuk kell a parlamenttel. Nagy-Britannia esetében viszont David Cameron miniszterelnök egyértelművé tette, hogy megítélése szerint a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt az ország érdekében.
