A roma politikusok elsősorban a széleskörű társadalmi egyeztetést hiányolják, nem látnak garanciát arra, hogy lesz pénz a stratégia végrehajtására, és félnek attól is, hogy a pénzek ezután sem jutnak el a mélyszegénységben élőkhöz. Az egyik roma vezető egyenesen arról beszélt, hogy úgy tudja: többen, köztük cigány vezetők is az ország elhagyására buzdítják a roma embereket.
Nem lehet jó szájízzel venni egy ilyen stratégiát, amíg helyre nem állítják azokat a tradicionális értékeket, amelyeket a rendszerváltás óta a különböző kormányok felépítettek roma ügyben – mondta a Szeged24 kérdésére az előző kormány romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja. Teleki László szerint a stratégia mögött csak kormányzati döntés van, elmaradt a széleskörű társadalmi egyeztetés és sok kérdőjel van benne. Szerinte például nem tudni meg belőle, leszűrt-e a mostani kormány valamit is a Roma Évtized Programból, és érvényesülnek-e majd azok az erőfeszítések és értékek, amelyek eddig történtek – közölte a politikus, aki egyelőre csak a leépítéseket látja. Teleki László példaként a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (MACIKA) megszüntetését hozta fel, amely szerinte megfelelően kezelte a roma pénzek sorsát.
A kormány múlt héten fogadta el a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiának elnevezett dokumentumot, amely a 2011-2020-as időszakra vonatkozó terveket és a 2012-2014 közötti időszakra vonatkozó intézkedési tervet tartalmazza. A stratégia komplexen kívánja kezelni a szegénység kérdését, összehangolva a szakpolitikák rendszerét. Fontosnak tartja a roma emberek aktivizálását a foglalkoztatásban és a közmunka programokban, hangsúlyt fektet az oktatásra, az egészségügyi szolgáltatásokra és a lakhatási körülményekre. Hangsúlyozza a teljesítményelvűséget, az állami támogatás esetén a támogatottól azt várja, hogy az eredményt érjen el, és az ellenőrzést is kiemelten kezeli.
Számos roma vezető azonban elégedetlen, elsősorban azt kifogásolja, hogy a stratégia elkészítésénél elmaradt a várt széles körű egyeztetés, így nem érvényesül majd a roma emberek akarata, másrészt amiatt aggódnak, hogy lesz-e pénz a tervekre, és az összegek eljutnak-e majd a megfelelő helyre.
Daróczi Ágnes, az országos Phralipe Független Cigány Szervezet alelnöke azt mondta: az jó, hogy a politikusok belátták, hogy kétséges a romák jogainak érvényesülése. Ugyanakkor az alelnök szerint kérdéses, hogy rendelnek-e a stratégiához anyagi forrást, ez mennyi lesz, és valóban eljut-e a pénz a rászorulókhoz. Daróczi Ágnes úgy vélte: ha a jelenlegi bonyolult pályázati úton van csak lehetőség, hogy a romák hozzájussanak a forrásokhoz, akkor ötven év múlva sem lesz változás. Az alelnök sérelmezte, hogy szerinte elmaradt a civil egyeztetés a stratégiáról.
Daróczi Ágnes szerint ha nem gondoskodnak arról, hogy a romák részesei legyenek a különböző kezdeményezéseknek, akkor nem lehet eredményt elérni. Daróczi Ágnes arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami fejlesztési politika nem tesz különbséget a szegények között, így félő, hogy eljutnak-e a romáknak szánt pénzek a cigánysághoz. Az alelnök azt hangsúlyozta: az lenne megfelelő ha nem pályáztatással, hanem – például fejlesztési ügynökségek segítségével – “direkt fejlesztésekbe,” például az oktatásba, a foglalkoztatásba, a lakhatási körülmények javításába fektessék be a romáknak szánt pénzösszegeket.
Vidéki roma vezetők is azt állítják: a stratégia elkészítésénél, nem volt kíváncsi a véleményükre senki. Az előző ciklusban a romákért folytatott gyalogos országjáró körútjáról és tiltakozó akcióiról elhíresült Jászladányi Roma Polgárjogi Szervezet vezetője szerint a stratégia „kifejezetten a romák nélkül készült el,” nem vonták bele a roma szervezeteket az előkészítésbe, így legfeljebb „megint csak tüntethetnek.” Kállai László attól is fél, hogy a stratégia ellenére a következő évek negatívan érintik majd a falusi cigányságot, mert nem lehet tudni, hogy a pályázati pénzek hogyan jutnak majd el vidékre, és biztosíték sincs arra, hogy a kormány kivédené az etnobiznisz lehetőségét. Kállai László példaként említette, hogy Jászladányban is van olyan vállalkozás, amely kap romáknak címzett pénzt, mégsem foglalkoztatja őket.
„Nem tudják, hogy itt vagyunk?” – kérdezte a Szegedi Cigány Önkormányzat elnöke, aki ugyancsak arról panaszkodott, hogy nem volt széles körű egyeztetés a stratégiáról, vidékre az alapvető információk sem jutottak el. Nagy Mihály is attól tart, hogy a támogatások nem érnek el majd oda, ahova kellene. „Vidéken nem látjuk, hogy a romákra fordított milliárdok mozognának valahova.” – mondta az elnök, aki szerint a felzárkóztatást az óvodában kellene kezdeni, úgy, hogy az állam is a leszakadók mögött áll, különben szerinte a jelenlegi helyzet nem változik meg.
A Csongrád megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke egyenesen csak „szép szavaknak” nevezte a stratégiát. Kolompár László azt mondta: csak a pénzelvonásokat érzékelik és azt, hogy a gazdasági válságra hivatkozva nincs mozdítható pénzeszköz. Azt is hozzátette, hogy miközben vidéken „irdatlan” a szegénység, nem tudnak megjelenni és képviselni a problémájukat különböző fórumokon, mindenhol „süket fülekre” találnak. Ráadásul azt sem tudják, hogyan és mire lehet majd pályázni, így a Csongrád megyei elnök szerint is kétséges, hogy célba jutnak majd a stratégiai támogatások.
Nem bízik a stratégiában a Borsodi Roma Kerekasztal Egyesület elnöke sem. Garai Antal a stratégiának arra az elemére, amely teljesítményt vár el a támogatások fejében úgy reagált: ezzel szerinte csak a cigányság tehetetlenségét használják ki. Az elnök elmondása szerint Borsodban sok roma panaszkodik, hogy heti ötezer forintos munkabérért foglalkoztatják őket, úgy, hogy nincs más választásuk, muszáj elfogadni a munkát. Így a romák szerint szinte „rabszolgasorban tartják őket.”
Más roma vezetőkhöz hasonlóan Garai Antal sem lát a stratégiában garanciát arra, hogy honnan lesz pénz a mélyszegénységben élő emberek segítésére. Az elnök egyébként úgy tudja, hogy országszerte többen, köztük roma vezetők is az ország elhagyására buzdítják a romákat a rossz anyagi körülmények miatt. A célország pedig már nem csupán Kanada, hanem Ausztrália is. Ezzel kapcsolatban egyébként Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a stratégia ismertetésekor elmondta, hogy folyamatosan beszélnek a kanadai nagykövetséggel a magyarországi romák kivándorlásáról és a képviselet volt az első, amelyik konzultálni akart a stratégiáról. Az év végéig egyébként valamennyi uniós tagállamnak be kell nyújtania a maga romákra vonatkozó nemzeti stratégiai tervét.
