A világ legnagyobb hitelminősítője az amerikai tőzsdezárások után, hétfőn késő este Londonban közölte: véleménye szerint “a rendszerszintű stressz” az elmúlt hetekben olyan mértékűvé erősödött az euróövezetben, ami már a valutaunió egészének adósmegítélésre lefelé ható nyomást gyakorol.
A Standard & Poor’s közölte azt is, hogy a felülvizsgálatot a csütörtökre és péntekre tervezett EU-csúcsértekezlet után “a lehető leggyorsabban” befejezi. A hitelminősítő szerint – ha a cég illetékes országbesorolási részlegei úgy döntenek, hogy ez indokolt – Németország, Belgium, Hollandia, Ausztria, Finnország és Luxemburg osztályzatai legfeljebb egy fokozattal, a többi eurótagállam államadós-besorolásai legfeljebb két fokozattal romolhatnak.
Ha ez bekövetkezik, a valutaunióban nem maradna egyetlen “AAA” adósosztályzatú tagállam sem. A Standard & Poor’s a nyáron a világ legnagyobb gazdaságát, az Egyesült Államokat is megfosztotta az elit “AAA” besorolástól, “AA plusz”-ra rontva a hosszú távú amerikai államadós-besorolást. Az S&P annak idején azzal a véleményével indokolta ezt a döntést, hogy az államháztartási konszolidációs terv, amely az államadósság-limit emeléséről folytatott kongresszusi vita lezárásaként jött létre, elégtelen a középtávú amerikai államadósság-pálya stabilizálásához.
Görögországra azért nem jelentett be negatív felülvizsgálatot a cég, mert a görög “CC” besorolás egyébként is a rövidesen bekövetkező törlesztésképtelenné válás “viszonylag magas kockázatát jelzi”.
A negatív kihatású felülvizsgálat ugyanakkor érinti a három közép-kelet-európai eurótagállamot, Szlovákiát, Szlovéniát és Észtországot.
A Standard & Poor’s szerint a felülvizsgálatok indoklásában általa említett rendszerszintű stresszhatások több, egymással kapcsolatban álló tényezőből erednek. Ezek közé tartozik az euróövezeti hitelkondíciók egyre feszesebbé válása, mind nagyobb számú valutaunióbeli államadós – köztük több, jelenleg “AAA” osztályzattal ellátott eurógazdaság – kockázati felárainak “markáns” emelkedése, valamint a folytatódó nézeteltérés az európai döntéshozók között arról, hogy rövid távon miként kellene kezelni a piaci bizalmi válságot és hosszabb távon hogyan lehetne elérni a nagyobb mértékű gazdasági, pénzügyi és költségvetési konvergenciát az euróövezeti tagállamok között.
Az “AAA” besorolású Ausztria esetében az S&P külön kiemelte, hogy jóllehet az osztrák bankok hazai hitelkihelyezéseiket teljes mértékben, közép- és kelet-európai tevékenységüket pedig nagy részben betétgyűjtésből refinanszírozzák, ami enyhíti a likviditási kockázatokat, azonban az osztrák pénzintézetek értékpapír- és kölcsönportfolióinak gyengülő eszközminősége – ami “különösen a közép- és kelet-európai érdekeltségekre” jellemző – növelheti annak rizikóját, hogy végül az osztrák kormány pótlólagos tőkeinjekciójára vagy egyéb beavatkozására lesz szükség.
