Bár Hoffmann Rózsa a keddi Fidesz-KDNP-frakcióülés után magabiztosan kijelentette, hogy tisztázódtak a köznevelési törvénnyel kapcsolatos kérdések, és tulajdonképpen nincs olyan távol egymástól a “két-három-négy-ötféle álláspont”, az FN24 úgy tudja, egész más végkicsengése volt a mai, nem túl hosszú frakcióülésnek. Orbán Viktor az államosítás kérdésében hajthatatlan, s ez valóban a Hoffmann-terv legújabb változatát erősíti, de a többi kérdésben a kormányfő egyáltalán nem állt a KDNP-s államtitkár álláspontja mellé.
Ami az iskolák államosítását illeti, úgy tudjuk, Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy a fenntartó az állam lesz, ami kiterjed az oktatás tartalmának meghatározására, a finanszírozásra, az ellenőrzésre és az intézmények vezetőinek kiválasztására. A visszaszerződés szerinte adott esetben kizárólag a működtetésre vonatkozhatna. A kormányfő szerint ez most nem pontosan szerepel a törvényben, és ezt végig kell vezetni. Helyi önkormányzati vezetők értelmezése szerint ez azt jelentené, hogy nem lesz gyakorlatilag érdemi visszaszerződés.
Az FN24 úgy tudja, hogy – bár a frakcióülésen nem szóltak hozzá – a kormánypárti polgármesterek körében ez a kijelentés erős felháborodást keltett. A folyosón az ülést követően arról beszéltek, hogy „így csak gondnokok leszünk”, és hogy „annyi szerepünk marad, hogy kicseréljük az izzókat, és megnyissuk az ünnepségeket”. Forrásunk szerint ez a frakción belül óriási feszültséget okoz, ami az orbáni kinyilatkoztatás dacára is okozhat meglepetéseket a szavazáskor.
A többi szóba került kérdésben már sokkal rugalmasabbnak – és így a Hoffmann-terv megváltoztatását elfogadónak – bizonyult a miniszterelnök. Bár a törvényben megjelölt hároméves kortól való óvodáztatás mellett érvelt, de ezt úgy alakítaná ki, hogy széles körnek legyen nyitott a lehetőség a későbbi óvodába lépésre, ha családjukban megoldható az otthon maradás. Úgy tudjuk, ezt az álláspontot még – a család szerepére hivatkozó – KDNP-s Harrach Péter és Ékes Ilona is megerősítette, akárcsak Pokorni Zoltán. Szóba került a családi napközi is, ahol Lázár János és mások amellett érveltek, hogy ez csak kivételes esetekben, kisebb településeken pótolhatja az óvodát, ha megfelel a szakmai követelményeknek és ingyenes.
Az ülésen szót nem kérő Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár vesztésre áll abban a vitában is, ami az egész napos iskoláról szólt. A kormányfő ugyanis elfogadható megoldásnak tartja annak fokozatos bevezetését, amellett, hogy a felügyeletet minden iskolában délután is biztosítani kell. Az egész napos iskola tartalmi felépítése egy lassúbb, fokozatosabban megvalósítható feladat – ezt az álláspontot egyébként külföldi példákra utalva, Lázár János is hangoztatta.
Fontos és talányos az az orbáni mondat, amely szerint nem akarja sem a jelenlegi, sem a jövőbeni kormányok kezét megkötni, és nem szeretné, ha finanszírozási garanciák jelennének meg a törvényben. Ez az állami fenntartásra éppúgy vonatkozhat, mint a pedagógus-életpályamodell bevezetésére. (Ez utóbbi 2013-tól 2015-ig 381,5 milliárdba kerülne.) Illetve e kijelentés rímel arra is, amikor két hete a miniszterelnök elismerte, hogy nem lehet megígérni a törvény bevezetéséhez szükséges pénzt.
A frakcióülésen döntések nemigen születtek, leginkább a miniszterelnök ismertette álláspontját néhány konkrét kérdésben. Abban viszont fordulat történt, hogy a Hoffmann Rózsa által szorgalmazott fejlesztő osztályok nem indulnak el, az iskolaéretlen gyermekek fejlesztése az óvodában történhet meg, azaz marad a rugalmas iskolába lépés lehetősége.
Lázár János az ülés után úgy fogalmazott, hogy “van, amiben már egyetértünk, és egészen biztos, hogy hétfő estére mindenben egyet fogunk érteni”, a kormánypárti képviselőcsoportok pedig támogatni fogják a törvényt. Hoffmann Rózsa azt mondta, Orbán Viktor kiállt a köznevelési törvényjavaslat mellett, és úgy véli, az államtitkárság álláspontja van többségben a frakción belül.
Nyitott maradt ugyanakkor a többi közt a nyelvoktatás és az érettségi kérdése, de fideszes forrásaink szerint a központi, sztenderd vizsga melletti érvek találkozhatnak Orbán központosító törekvéseivel. Illetve több olyan fontos kérdés – így a Híd Program, a szakképzés leszorítása általánosan három évre vagy a középiskolai felvételik ügye -, és kevésbé fontos kérdés van ezen kívül is, amiben jelentősen eltér a frakció véleménye az államtitkárságétól. A Fidesz-frakció csaknem 200 módosító indítványt nyújtott be a törvényhez. A köznevelési törvényről a tervek szerint december 19-én szavaz a parlament.
